„Nagyon magam alatt vagyok. Nem tennék különbséget, hogy kikre is neheztelek igazán: Storcz Botondra, a szövetség vezetőire vagy Fazekas Krisztára, aki párosban emberileg cserbenhagyott. Kriszta elmondta nekem: a kapitány azt súgta neki, jobban jár, ha nem engem választ. A kapitány pedig nem tartotta be a szavát. A szövetség viszont válogatónak tekint hétvégi buliversenyeket is. (…) Ott van a helyem a legjobb négyben, teljesítmény alapján a kajaknégyesben kellene lennem. Ezért is döntöttem úgy, hogy nem vonulok el szépen csendben, hanem kiállok a nagyközönség elé, hogy tudják, nem minden megy normálisan a győztes kajakos lányok körül.”

A vasárnap zárult zágrábi kajak-kenu Európa-bajnokságot értékelve Storcz Botond szövetségi kapitány azt mondta: kicsit csalóka, hogy magyar részről az érmek számát tekintve ezúttal elmaradt a kiemelkedő teljesítmény, ugyanis most már mindent olimpiai szemüvegen keresztül kell elemezni. Bővebben>>>


„Számít az is, milyen erős klubban versenyez az ember, hallom a pletykákat, hogyan nyomnak be versenyzőket. És ehhez hozzátartozik: engem a szövetséggel szemben sem képviselt vagy védett meg a klubom. Sőt, 2010 októberében kaptam utoljára fizetést az MTK-tól, miközben 2012. szeptember végéig szól a szerződésem. Bő másfél évvel vannak elmaradva, hiába nyújtom be a számlákat, különféle indokokkal visszautasítják. Ellenben nem engedtek eligazolni. A tartalékaimat feléltem az olimpiáért, többek közt ezért is mentem el felkészülni külföldre, Linzbe. Motivációt nem találtam az MTK-nál, nincs lelkierőm velük is küszködni a pénzemért.”

„Kaptam egy választ a szövetségtől, hogy majd válaszolnak. Azok pedig szerintem sablonos, nesze semmi fogd meg jól magyarázatok lesznek, őszintén nem számítok másra, így jártam. Elkövettem azt a hibát, hogy bíztam a szabályokban és nyertem egy válogatót. Az elnökség nyílt ülésén a jogi képviselőm sem kapott érdemi válaszokat.”

„2004-ben Benedek Dalmával nyertük meg az első válogatót meg az Eb-t, aztán mégis módosították a kiírást újabb válogatóra. 2008-ban Kati néni összeállította a négyest, amely utána felbomlott, mert többen kihátráltak. Most is annak ellenére maradtam ki a csapatból, hogy a kiírásnak megfelelve válogatót nyertem, viszont ügyesen úgy fogalmazták meg a bekerülési kritériumokat, hogy végül ne az eredmények számítsanak, hanem a kapitány szubjektív döntése. Így nem az megy, aki nyert.”

„Jó kérdés, hogyan tovább. Még nem tudom, folytatom-e. Fizikálisan rendben vagyok, 29 éves, egy olimpiát még simán bevállalhatok. Lelki dolgokon múlik, mit csinálok majd, miután harmadszor tettek a padlóra. Egyelőre pihenek, utána meglátom.”