Könyv

Több mint dadaista hiphop

Látszólag a város – Závada Péter Ahol megszakad című kötetéről

pion, 2012. május 24., csütörtök 08:30, frissítve: csütörtök 09:21
Závada Péter a Költészet utcába tulajdonképpen a párhuzamos Hiphop sugárútról érkezett. A kettőt összekötő Slam Poetry közt Závada maga vájta ki, amin keresztül aztán lehet odavissza sétálgatni. Intelligens térkép került hát ki első verseskötetével a kezei közül, ráadásul jóval izgalmasabb, mint egy GPS-vezérelte 3D-s útvonaltervező, hiszen olyan utakon kalauzol, amelyeknek létezéséről az átutazó amúgy mit sem sejtene.

A kötet címe – Ahol megszakad – a fenti értelmezésben nyilván az utazás fogalmát rántaná elő, de ahogy már bent, az azonos című versben a szűk keret szépen lassan kitágul, és az utazás az érzelmekben folytatódik („Anyajeggyel az életvonalon / ingázni, leszállni tragédiáknál”), az egyértelművé teszi: utazásunk terepe csupán látszólag a város.

Amikor megtudtam, hogy Závada Péternek verseskötete jelenik meg, úgy gondoltam, az lesz e könyv tétje, hogy a költészet felől megújított magyar hiphop nyelve visszahat-e majd magára a költészetre. Ugyanis a harmincéves költő tagja annak az Akkezdeth Phiai nevű hiphop-formációnak, amely hosszú-hosszú idő után végre igazán magyarította ezt a beszélő-beszédes zenei formát.

Azonban az előbbi kérdést, kezemben a kötettel, ma már nem szabad feltennem, hiszen a hiphop világában létrehozott nyelv csupán a szócsapongások kiélésének terepe volt ahhoz a versnyelvhez képest, amelynek mondatai magukkal visznek, s én is magammal vihetem őket, át a városon, át mindenen. Szóval, mondhatnánk Závada Péter saját szavaival élve, valamiféle dadaista hiphoptól – aztán már a saját szavaimmal – jutott el a magyar nyelv költészetté formálásáig, segítségül hívva Kosztolányit, Babitsot, Petrit, Tandorit, Parti Nagyot és a többieket. Ehhez adalékul íme, csupán egy apró ellentétpár: „Standhal felé tendál mentál zendülés / Szandálba flangál szantál szentülés” (Akkezdeth Phiai: Vers mindegy kinek) és „De belül meleg volt a pillanatban, / s az este kint felejtett pillepaplan” (Nuit parisienne).

A vékonyka, negyvenhét verset tartalmazó könyv könnyen, gyorsan és csak szívvel olvasható. Legnagyobb magasságait akkor éri el, amikor a városi zsánerképekből egyet beljebb lépünk, s a „flaszteren” szembetalálkozunk az egyéni és a családi sorstragédiákkal (Csak addig, Valami fényes).

A rímek mindenhol tökéletesek, ahogy a ritmus is, azonban néha eltérít kitűzött célunk irányából az esztétika, lásd Pesti sampon – ami Babits Mihály Messze… messze… című versének Budapest kultikus tereire szűkített parafrázisa. Mindent egybevetve azonban megérte félretenni a dadaista hiphopot, hogy ahol az megszakad, ott egy új költőt üdvözölhessünk.

(Závada Péter: Ahol megszakad. Libri Kiadó, 2012, 68 oldal, 1490 forint.)

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása