Hiány

Elmaradt fizetésemelés az egészségügyben

A vidéki kórházakban nyugdíj előtt áll a főorvosok többsége, miközben nincs megfelelő utánpótlás.

Kuslits Szonja, 2016. február 13., szombat 06:30, frissítve: szombat 09:45
Csalódottak a fiatal szakorvosok a beígért fizetésemelés elmaradása miatt, és a generációs szakadék következtében hamarosan komoly problémák lesznek a kórházakban – nyilatkozta lapunknak Sipka Balázs, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. Szerinte szinte minden kórház küzd a humánerőforrás-hiánnyal, miközben a kormány hibás kommunikációja csak tovább rontott az egyébként is negatív alaphangulaton.

Enyhíteni kell az információhiányt, éppen ezért a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) jelenleg is egy olyan listán dolgozik, amelyből kiderül: melyik kórházban, mennyi és milyen betölthető állás érhető el – közölte lapunkkal az MRSZ elnöke. Sipka Balázs arra a kérdésre, hogy jelenleg a rezidensek hány százaléka választja a nehézségek miatt inkább a külföldi intézményeket, úgy válaszolt: pontos adataik nincsenek, de úgy tűnik, hogy stagnál a pályaelhagyás és a külföldi munkavállalás is. – A fő probléma azonban, hogy ettől függetlenül néhány éven belül súlyos gondok lesznek a kiöregedés és az elhalálozás miatt. Vidéken a legtöbb főorvos a nyugdíjkorhatár közelében van, miközben nincs megfelelően képzett és gyakorlott utánpótlás. A fővárosban még létezik egy 35–50 év közötti középgeneráció, akik a karrierjük csúcsán vannak, de a vidéki kis kórházakban messze nem ilyen jó a helyzet. Van olyan intézmény, ahol összesen 2-3 idős főorvos és egy rezidens dolgozik, köztes generáció pedig egyáltalán nincs – vázolta a helyzetet az elnök.

Meleg víz sem volt
A szakorvoshiány lehet az egri Markhot Ferenc kórház legkisebb gondja. Értesülésünk szerint ugyanis több osztályon hónapokig akadozott a melegvíz-ellátás, hosszú ideig nem üzemelt a sterilizáló, s a szükséges diagnosztikai berendezések most sem használhatók. Lapunknak Pócs Alfréd, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megyei elnöke, az intézmény egyik orvosa nyilatkozott a tarthatatlan helyzetről. A kórház cáfol, szerintük messze nem ennyire súlyosak a problémák.

A végül meghiúsult szakorvosi fizetésemeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott, a nettó 270 ezer forintos alapfizetés ígérete rosszul volt kommunikálva. – Sok kolléga várta az emelést, de valójában csak azok kaphatták meg, akik 2015. szeptember 1-je után szakvizsgáztak, és pályáztak az ösztöndíjra, amellyel havi plusz 151 ezer forintot kaphatnak a normál fizetésük mellé. Még csak nem is alanyi jogon jár a pénz, a kormányzat kommunikációja és a tényleges intézkedés között van különbség. Sok kezdő szakorvos érdeklődve várta a fizetési papírját, és csalódottak voltak, hogy elmaradt a plusz béremelés – tudatta Sipka Balázs. A nemrégiben nagy port kavart ÁNTSZ-jelentéssel kapcsolatban, amely azt vizsgálta, hogy mennyire felelnek meg az intézmények a minimumfeltételeknek, megjegyezte: egyértelmű, hogy a rendelkezésre álló humánerőforrás kevesebb, mint ami a jogszabályok szerint szükséges volna. – Az ország intézményeinek nagy részében kevesebb orvos jelentős túlmunkával látja el a betegeket, ha ebből indulunk ki, akkor a legtöbb területen hiány van a szakorvosokból – mondta Sipka Balázs.

Korábban több alkalommal is írtunk arról, hogy gyakran egyedül, szakorvosi felügyelet nélkül kell dolgoznia egy-egy rezidensnek az éjszakai vagy a hét végi ügyelet során, bár a kórházak hivatalosan ezt mindig tagadják. Sipka Balázs szerint nincs arra vonatkozó adat, hogy ez milyen gyakran fordul elő, éppen ezért nem bocsátkozna találgatásokba, de megerősítette, hogy előfordulnak ilyen esetek. A rezidensszövetség jelenleg épp egy olyan felmérésen dolgozik, amely azt mutatja be, hogy hol és milyen arányban fordulnak elő ilyen jellegű nehézségek. – A felmérés során más-más kórházakban dolgozó kollégákat keresünk meg, és elkérjük a nyilvános, elérhető adatokat az ügyeletekről. Azt nézzük, milyen gyakori, hogy nincs szakorvos a rezidensek mellett – mondta.

Rengeteg munkával lehet több pénzt keresni

Azoknál a szakorvosjelölteknél, akik komoly orvoshiánnyal küzdő területet választanak, visszatartó erő lehet a tény, hogy magukra hagyva kell dolgozniuk. Jóval nagyobb felelősség hárul rájuk, illetve több túlmunka jut nekik. Sipka Balázs szerint a hiányszakmák esetében valós a túlmunka problémája, ugyanakkor éppen azért, mert kevés orvos dolgozik ezeken a területeken, nagyobb a kereslet, mint a kínálat, így jobb anyagi megbecsültség érhető el. – Rengeteg munkával lehet több pénzt keresni, de ehhez sok szabadidőt kell feláldozni. Aki más területeken is szeretne érvényesülni, több időt a családjával tölteni, azoknak ez az út kevésbé ideális – hangsúlyozta.

A kormánnyal való együttműködésről annyit árult el, hogy folyamatosan egyeztetnek az államtitkársággal, összeállítottak egy javaslatcsomagot, amivel a mostani hatodéves rezidensek legégetőbb problémáit orvosolnák. Példaként említi, nagyon komoly gond volt, hogy nem hirdették ki időben az ösztöndíjakat, sem a keretszámokat, így sokan nem tudták, hogy fél év múlva lesz-e állásuk. Visszaidézte, hogy tavaly hónapokat késett a Markusovszky-ösztöndíj is, ami elvileg éppen arra hivatott, hogy itthon tartsa a rezidenseket.

Pénteken Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár beszélt arról, hogy lezárult az idei rezidensösztöndíj-program, és mindenki meg fogja kapni az ösztöndíjat, aki formailag alkalmas pályázatot adott be. Az államtitkár Sipka Balázzsal közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, várhatóan 924-en fognak bekerülni a programba, ezzel együtt közel 3500 rezidens kap majd támogatást. Sipka Balázs szerint ez a lehetőség csak átmeneti megoldás, az alapbéremelés felé kellene elmozdulnia a rendszernek.

 

Aláírásgyűjtés

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) elnöke a Magyar Nemzetnek pénteken úgy nyilatkozott: a ReSzaSz küzd egy élhető, fenntartható, hálapénzmentes egészségügy kialakításáért, amelyben biztonságban lehet gyógyulni, tisztességben gyógyítani.

Mint ismert, a ReSzaSz a héten jelentette be: aláírásgyűjtő kampányt indít azért, hogy az egészségügy nemzeti üggyé váljon. – A polgároknak tudniuk kell, hogy ez nemcsak egy bérharc, hanem a biztonságos betegellátásért folyó küzdelem. Bízunk benne, hogy ez az üzenet eljut hozzájuk – írta. Hangsúlyozta, hogy aki azt mondja, Magyarországon nem lehet sztrájkolni az egészségügyben, az hazudik, aki szerint holnaptól már lehet, az pedig nem ismeri a tényeket. – Ez egy hosszú folyamat is lehet, de elkezdjük, és mindent meg is teszünk azért, hogy a dolgozók élhessenek a munkabeszüntetés eszközével, ha szeretnének – szögezte le Dénes Tamás.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 13.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása