Adósságharc

Kancellárok a kórházakban

Kuslits Szonja, 2016. január 15., péntek 06:26, frissítve: péntek 10:47
A felsőoktatási intézmények után a kórházakban is bevezetik a kancellári rendszert, hogy segítsék az intézmények gazdasági működését, és így csökkenjenek az adósságok. A Magyar Nemzetnek Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy nyilatkozott: a legjózanabbnak azt tartaná, ha az új rendszerben térségi jellegű felosztás volna.

A jelenlegi finanszírozási szint mellett a kórházban nem tudják az elvárható ellátást nyújtani a betegeknek, mert kevés a pénzük a munkaerőre, gyógyszerre, eszközökre. A kancellárok jelenléte nem hoz majd megoldást erre. Ők az ellátás hatékonyságát felügyelhetik, ami helyes. Ha azonban adósságállomány képződését a menedzsmentek mindenáron megakadályozzák, az további színvonaleséshez vezet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A szakember arra reagált, hogy az Index tegnapi híre szerint a kancellári rendszer tervezett bevezetéséről Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár hétfőn tájékoztatta a kórházak igazgatóit. A portál információi szerint a kormányzat az egyetemek gazdasági felügyeletéhez hasonló rendszert alakítana ki a kórházak esetében is, azaz az állam képviselőjeként egy kórházi kancellárra bíznák a gazdálkodás ellenőrzését. A cél a folyamatosan újratermelődő adósságok csökkentése és a kórházi struktúra átalakításának megkönnyítése.

Velkey György megerősítette a hírt, ugyanakkor megjegyezte, a fenntartó részéről jelenleg is van egyfajta kontroll az intézmények gazdasági működése felett, jó, ha ez mostantól decentralizáltabban és rendszeresebben zajlik majd. Hangsúlyozta: nincs kétség afelől, hogy a gazdasági szakemberek segítségével javíthatóvá válhat a rendszer, az állami felügyelet és az ezzel kapcsolatos kontroll már korábban is ért el eredményeket. A kórházszövetség elnöke kitért arra is,

még nem tudni, hogy pontosan hány intézményért felel majd egy kancellár,

de a legjózanabbnak azt tartaná, ha térségi jellegű felosztás volna, mert így érhető el a legjobb kooperáció az intézmények között. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen hatáskörük és feladataik lesznek majd a kancellároknak.

Megkerestük Rácz Jenőt, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját, aki szerint Ónodi-Szűcs Zoltán a tájékoztatón a korábban már megfogalmazott öt pontról beszélt, amelyekkel most kiemelten foglalkozik az államtitkárság. Ezek a fővárosi ellátás, az alapellátás, a szociális és az egészségügy területeinek elhatárolása, a minimumfeltételek és a kompetencia-rendszerek ügye, illetve a kórházak anyagi helyzetének megoldása. Ez utóbbival kapcsolatban vetődött fel a kancellári rendszer is. Szerinte

a kórházak esetében biztosan nem lehet ugyanolyan rendszert kiépíteni, mint az egyetemeknél, hiszen ott egy intézményben meghatározott feladatok, hatáskörök vannak a kancellárhoz telepítve, de ez egy területi ellátásra szerveződő rendszerben nem megoldható.

Kórházigazgatóként úgy gondolja, ma már nem működnek az egyéni túlélési stratégiák, a humán- és pénzügyi erőforráshiány miatt egyre inkább előtérbe kerül az integráció és a centralizáció. – Ha ezt jelenti a kancellárrendszer, az pozitív lehet, de el kell dönteni, hogy stratégiai, taktikai vagy mindennapos beavatkozási terület lesz-e. Magam is azt vallom, akár megyei, akár területi szintű integráció nélkül a rendszer nem átalakítható és nem menedzselhető – fejtette ki Rácz.

Bővülő orvosképzés?
A magyar orvosképzés világszínvonalú, szakembereinket tárt karokkal várják külföldön, a hazainál jóval magasabb bérért. Ez az oka annak, hogy jelenleg is több ezer magyar orvos dolgozik más országban – mondta Lázár János. Szerinte ha ekkora az igény, mérlegelni kell annak lehetőségét, hogy a mostaninál több orvost képezzenek. Hangsúlyozta, a magyar egészségügy nem tud annyi pénzt fizetni az orvosoknak, amennyit külföldön keresnek, és képtelenség versenybe szállni a nyugati bérekkel. Az alapellátással kapcsolatban megjegyezte: mivel tavaly megemelték a juttatásokat, és idén is 10 milliárdot tesznek a rendszerbe, 700 új háziorvos került az alapellátásba. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy nemrégiben kiderült: elég jelentkező hiányában csupán a meghirdetett 750 milliós keretösszeg 62 százalékát tudták felhasználni a háziorvosok letelepedésének és praxisjog-vásárlásának támogatására, és csupán 25 orvos tölt majd be évek óta üresen álló körzetet. Jelenleg kétszáznál is több a tartósan betöltetlen körzet. (K. Sz.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 15.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - 8 db

A hozzászólások mutatása