Létszámemelés

Közmunka: elmaradhat a béremelés

Markotay Csaba, 2016. január 7., csütörtök 08:00, frissítve: csütörtök 08:18
Bár a korábbi években már decemberben döntött a kormány a közmunkásbérek következő évi emeléséről, most ez nem történt meg. Így könnyen elképzelhető, hogy idén marad a nettóban kevesebb mint 52 ezer forintos juttatás. A közmunkások számát idén tovább akarja emelni a kormány; a foglalkoztatotti összlétszám pedig már rekordokat dönt, ebben szerepe van annak, hogy a közmunkások száma 2013 eleje óta csaknem a hétszeresére nőtt.

Nem döntött még a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér 2016. évi mértékéről a kormány – ezt válaszolta a Belügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy az idén tervezik-e a közmunkások bérének emelését. Ezt a korábbi években a minimálbér-emeléssel nagyjából egy időben, decemberben szokták bejelenteni, és eddig minden alkalommal volt is emelés. Most azonban kérdéses, hogy emelnek-e a közmunkások juttatásán.

A közfoglalkoztatottak bruttó alapbére tavaly 79 155 forint volt (a szakképzettek esetében bruttó
101 480), ez azt jelenti, hogy aki 8 órában dolgozott, az 51 847, szakképzettként pedig 66 469 forintot vihetett haza havonta. Ez jelentősen elmarad a minimálbértől, amelynek nettó összege tavaly 68 775 forint volt, az idei emeléssel pedig nagyjából 72 ezer forintra nőtt. A különbség tehát 17 ezerről 20 ezer fölé emelkedik, amennyiben a kormány nem növeli a 180-200 ezerre bővített közmunkásréteg bérét.

Fotó: MN-grafika
Béremelés nincs, létszámemelés igen

Noha több érdekképviselet is azt szeretné elérni, hogy a közfoglalkoztatási bér a minimálbér szintjére emelkedjen, most úgy látszik, tovább fog nyílni az olló a két bér között. 2011-ben a differencia még csak 13 575 forint volt, egy évvel később 13 886, 2013-ban 14 737, 2014-ben 15 851, tavaly pedig már 16 928 forint volt az eltérés. Fideszes politikusok többször is hangoztatták, hogy a minimálbérnél alacsonyabb, de a különféle segélyeknél magasabb közfoglalkoztatási bér ösztönzőleg hat az emberekre, és segítheti a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára erről az állami televíziónak kedden azt mondta, a versenyszférának a kereskedelem az a területe, ahol a közmunkások a legkönnyebben el tudnak helyezkedni.

Bár a bérek egyelőre nem nőnek, idén a kormány mégis minden eddiginél több pénzt szán a közfoglalkoztatásra. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre, és ebből az összegből 213 ezer ember dolgozhatott „egész éven át”, idén pedig már 340 milliárd áll rendelkezésre a közfoglalkoztatási célra. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból értelemszerűen a közmunkáslétszámot duzzasztják még tovább.

Mint arra Cseresnyés Péter is utalt keddi tájékoztatóján, csúcson van a foglalkoztatás, és a rendszerváltás óta nem éltek anynyian munkából, mint most. A foglalkoztatottak száma ugyanis eléri a 4,273 milliót, ami 2010-hez képest 563 ezres, míg az egy évvel ezelőttihez viszonyítva majdnem 120 ezres létszámnövekedést jelent. Az államtitkár szerint az említett 563 ezres bővülésből 332 ezer az elsődleges munkaerőpiacnak, illetve a versenyszférának köszönhető, vagyis a közfoglalkoztatás csak részben javította a statisztikát. (A KSH friss adatsora viszont azt mutatja, hogy tavaly szeptember–novemberben átlagosan 118 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest, és ehhez a hazai elsődleges munkaerőpiac 51 ezer emberrel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 61 ezerrel bővült, külföldi telephelyen pedig hatezerrel dolgoztak többen. Vagyis a növekedés több mint felét a közmunkások adták.)

A foglalkoztatotti összlétszám bővüléséből már korábban is jelentős részt adott a közfoglalkoztatás. A KSH adatai szerint például 2013 első negyedévében 3,772 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami egy évvel később négymillió fölé nőtt. Ugyanebben az időszakban a közmunkások száma a 2013. januári 33 ezerről 2014. januárra 198 ezerre emelkedett, vagyis a növekedés jóval több mint felét a közfoglalkoztatás adta. Igaz ugyanakkor, hogy miközben 2013 elejétől szinte töretlen a foglalkoztatás emelkedése, addig a közmunkások esetében van némi hullámzás az adatokban. A statisztikák összevetését egyébként nehezíti, hogy a külföldön dolgozók számáról sincsenek pontos adatok, pedig ezeket, illetve e csoport egy részét külföldi telephelyen dolgozóként a KSH szintén az itthoni foglalkoztatotti összlétszámhoz sorolja.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 07.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 06:57
  2. 06:51
  3. 06:40
  4. 06:22
  5. 06:06
  6. 04:45
  7. 00:01
  8. 23:10
  9. 22:43
  10. 22:29
  11. 22:22
  12. 21:50
  13. 21:33
  14. 21:30
  15. 21:30
  16. 21:11
  17. 21:06
  18. 20:49
  19. 20:34
  20. 20:30
  21. 20:25
  22. 20:20
  23. 20:10
  24. 20:05
  25. 20:03
  26. 19:55
  27. 19:51
  28. 19:40
  29. 19:37
  30. 19:29
  31. 19:19
  32. 19:00
  33. 18:55
  34. 18:30
  35. 18:19
  36. 17:55
  37. 17:50
  38. 17:46
  39. 17:45
  40. 17:37
  41. 17:24
  42. 17:15
  43. 17:05
  44. 17:01
  45. 17:00
  46. 16:37
  47. 16:28
  48. 16:16
  49. 16:00
  50. 15:49
hirdetés

Hozzászólások - 9 db

A hozzászólások mutatása