300 óra/hó

Nem angliai fizetést várnak el az orvosok

Kuslits Szonja, 2016. január 12., kedd 06:00, frissítve: kedd 12:33
Bár idén már nem szerepel az orvosi hiányszakmák listáján az aneszteziológia, a helyzet – információink szerint – tavaly óta egyáltalán nem javult: továbbra is legalább harmincszázalékos a hiány. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatójában 2015-ben még tizenkilenc hiányszakmát listáztak – köztük az aneszteziológiát is –, ám 2016-ban már csak tizenegyet. Lapunknak Csurgai Annamária altatóorvos úgy nyilatkozott, hogy a 36 órás „munkanapok” sem ritkák.

Tavaly az év utolsó hónapjaiban másról sem szóltak a hírek, mint hogy milyen súlyos altatóorvos-hiánnyal küzd egy-egy intézmény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azonban az altatóorvos 2016-ban már nem számít hiányszakmának. Pedig a közelmúltban több aneszteziológus is tiltakozott az ellátás rossz körülményei miatt. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban egyszerre hat altatóorvos állt fel tavaly év végén, de a szakma képviselői nagy számban aláírták az 1001 orvos a hálapénz ellen csoport nyilvános levelét is.

Csurgai Annamária, aki szintén a felmondottak között volt, a legfőbb okok közé sorolta, hogy kifogytak a szakképzett kiszolgálószemélyzetből, nem volt elég hozzáértő nővér, ápoló, és olyan mértékű a túlterheltség, ami hosszú távon tarthatatlan. – A nővérek többsége már inkább hivatástudatból csinálja, megszállottan segíteni akar, miközben nincsenek kellően megbecsülve. Sokan vannak, akiket ha felhívnak azzal, hogy az éjszakás nővér nem tudott bemenni dolgozni, azonnal szólnak a családjuknak, és máris irány a kórház – vázolta a helyzetüket.

„Ügyeletre köteleztek”

A fizetések sem feltétlenül ösztönző hatásúak, ő például – szemben a kórház korábbi, közel egymilliós fizetésről szóló közlésével – bruttó 509 ezer forintot kapott, ami nettó 325 ezer forintot jelent. Ezt egészítette ki az ügyeletért kapott pénz, de mivel kevesen voltak, olyan sokat kellett ügyelnie, hogy gyakran heti 6 éjszakát nem aludt otthon. – Ez nem választás kérdése volt, ügyeletre köteleztek minket; nem személyi kérdés volt, hogy valaki akar-e éjszakázni, vagy sem – mondta Csurgai Annamária.

Az aneszteziológus gyakran havi 300 órát is a kórházban töltött, átlagosan napi 13 órát, de mivel az ügyeletek huszonnégy órásak, tulajdonképpen sokkal nehezebb volt a helyzete. Arra is kitért: aki szabadságra akart menni, annak a pihenése előtt két hét alatt kellett ügyeletben lennie annyit, amennyit egyébként egy hónap alatt kell teljesíteni, így akár 90 óra is kijött egy héten. Szerinte a havi 4-5 ügyelet még bírható, de nekik 9-10 jutott, és 24 órás munkanap is volt, ami túl sok. Főleg, ha valakinek családja, kisgyermeke van. – Persze emellett még elmehetnek másodállásba is az orvosok, vagyis egy 24 órás ügyelet után lehet, hogy máshol még 12 órát dolgozik, így akár 36 órás „munkanapjai” is lehetnek – mondta. Az aneszteziológus kifejtette: hihetetlen a terhelés, és nem csak az aneszteziológusoknak, a sebészeknek, a radiológusoknak is legalább ilyen nehéz a helyzetük. Kiderült az is, hogy a felmondott orvosok közül senki nem vállal külföldi munkát, annak ellenére sem, hogy háromszor, négyszer annyit kapnának a munkájukért, mint itthon. Szerinte át kellene szervezni az egészségügyet, és nem tartja rossz ötletnek, hogy súlyponti kórházakat hozzanak létre, mert véleménye szerint is felesleges ilyen sok intézmény, amelyeknek műszerparkjait folyamatosan frissíteni kell.

Nincsenek többen az aneszteziológusok

A Magyar Nemzetnek Csomós Ákos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke úgy nyilatkozott: altatóorvosokból továbbra is hiány van, tavalyhoz képest nem javult a helyzet. „Nagyon sok aneszteziológus hiányzik a rendszerből, körülbelül 30 százalékos a hiány, ez maximum azért nem látszik – mondta –, mert az állásban lévők rengeteg pluszórát vállalnak.”

Kiemelte, hogy messze nincs több orvos, az elvándorlás továbbra is folyamatos. – Senki nem várja el, hogy az angliai fizetést adják itthon is az orvosoknak, jóval kevesebbel is megelégednének. A munkaidőn túli (heti 48 órán felüli) pluszórákat ugyan magasabb órabérben fizetik ki, ami akár 6-7 ezer forint is lehet, de ehhez 280–300 óra munka szükséges, ami kizsigereli a dolgozókat. Ezt a munkát pedig nem lehet fáradtan elvégezni, mert súlyos következményei lehetnek – fejtette ki Csomós Ákos.

Az elnök szerint új tendencia a főállású vállalkozó aneszteziológus, ők a már említett magasabb óradíjért dolgoznak főállásban, gyakran több munkahelyen. Jelenleg az aneszteziológusok körülbelül 20 százaléka így dolgozik. Ebből a fizetésből már jól meg lehet élni, a hátránya azonban, hogy mivel nincs mögöttük egy kórház sem, kiesnek az oktatásból, továbbá ez a munkamódszer hosszú távon személytelenné válik.

Vidéken rosszabb a helyzet?

A hiányszakmák listájában idén szerepel az érsebész, gyermek- és ifjúsági pszichiáter, fül- orr-gégegyógyász, igazságügyi orvos, infektológus, nefrológus (a vese belgyógyászatával foglalkozó szakorvos), orvosi mikrobiológus, ortopéd-traumatológus, sürgősségi orvos, patológus, pszichiáter, radiológus, sebész és a transzfuziológus (a vérátömlesztéssel foglalkozó szakorvos).

Budapesten az orvosi hiányszakmák száma kilenc. A szakminiszter tájékoztatója szerint Nógrád megyében valamennyi alapszakorvosi képesítés hiányszakmának minősül, és ugyanez a helyzet a hatvani, a bajai, a szentesi, a kisvárdai, az ajkai, az egri, az orosházi, a dunaújvárosi, a ceglédi és a zalaegerszegi kórházban is. Ez ügyben megkerestük az Emmit is, szerettük volna megtudni, milyen kritériumok alapján, hogyan állapítják meg a hiányszakmákat, de kérdéseinkre nem érkezett válasz.

A témával kapcsolatban a DK közleményben jelezte: „a magyar egészségügyben ma már lassan minden hiányszakmának számít a beteghordótól kezdve a legkiemeltebb feladatokat ellátó szakorvosokig. Amikor arról kell beszélni, hogy kitüntetett hiányszakmák sújtják a fővárosi kórházi ellátást, akkor a vidéki kórházak már javában a végóráikat élik.”

Tíz kórháznyi szakemberrel van kevesebb
Az MSZP a költségvetés módosítását kezdeményezi, hogy 475 milliárd forint pluszforráshoz jusson az ágazat. Tóbiás József tegnap Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, átlagosan 50 százalékos azonnali béremelésre van szükség az egészségügyben. Ehhez 325 milliárd forintra van szükség, és 150 milliárd kellene a dologi kiadásokra. A politikus úgy számolt, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok miatt a költségvetés bevételei is nőnek 165 milliárd forinttal, így 310 milliárd forintot kellene a büdzsében az egészségügyi fizetésemelésre fordítani. A pártelnök elmondta, tíz kórháznyi szakember, 20 ezer szakápoló hiányzik a rendszerből. (MTI)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 12.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - 18 db

A hozzászólások mutatása