Keretszámok

Nem segíthetnek több rászorulón

Farkas Melinda, 2016. január 29., péntek 08:33, frissítve: péntek 12:01
Idén egyetlen fővel sem növelik a szociális étkeztetésben részt vevők számát, ahogy házi segítségnyújtásban sem részesülhet a korábbinál több rászoruló idős ember – derül ki a keretszámokból. Pedig nagy szükség lenne a kapacitások növelésére, hiszen mindkét szolgáltatás kötelező önkormányzati feladat, a kisebb falvak jelentős részében pedig egyik sem vehető igénybe. Fejlesztik ugyanakkor a fogyatékossággal élők szállítását és ápolását segítő támogatószolgálatokat, valamint a szenvedélybetegek és a pszichiátriai betegek közösségi alapellátását.

Változatlan marad a házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma az idei esztendőben, a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ugyanis 2016-ban nem fogad be új kapacitást, vagyis az eddigi létszámon felüli ellátottak után nem fizet a szolgáltatóknak állami normatívát. A házi segítségnyújtás lényege, hogy a rászoruló ember továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget a mindennapi feladatok elvégzéséhez, így például bevásárláshoz, csekkfeladáshoz, takarításhoz, mosakodáshoz. Tavaly év végéig egyébként a megszigorított feltételrendszer alapján összesen 132 ezer segítségnyújtásban részesülő ember állapotát vizsgálták felül, ellenőrizve, hogy valóban jogosult-e a támogatásra.

Sokan elbuktak a felülvizsgálaton

A pontos statisztikai adatok még nem ismeretesek, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok idős ember elveszítette a házi segítségnyújtásra való jogosultságát a felülvizsgálatok során – mondta lapunknak Takács Imre, a Szociális Szakmai Szövetség elnökségi tagja. A szakember kijelentette: komoly gondot jelent a házi segítségnyújtásban, hogy az állam ellátotti létszámot finanszíroz, nem pedig gondozási órát. Ha egy gondozó két súlyos állapotú, napi négy óra gondozást igénylő személyt lát el, akkor jóval kevesebb támogatást kap a szolgáltató, mintha öt, napi egy-két órás gondozást igénylő idős emberrel foglalkozna. Takács szerint a szolgáltatók az állami támogatáson felül – működésük biztosítása érdekében – átlagosan 500 forint óradíjat kérnek a gondozásért, amit a törvény lehetővé tesz ugyan, de sok kisnyugdíjas ezt a pénzt sem tudja kifizetni, hiszen ez akár napi 2000 forintot is kitesz. Ezért inkább nem kérik a gondozást, vagyis ellátatlanul maradnak. Az érdekvédő hangsúlyozta: ezen a helyzeten csak az állami finanszírozás növelése segíthetne.

Idén januártól újabb, radikális változások várhatók a házi segítségnyújtásban. Az év elejétől tovább szigorították a pontrendszert, amelynek alapján megállapítják, hogy jogosult-e valaki az ellátásra, vagy sem. Három óra gondozás például az eddigi 31 helyett már csak 36 ponttól jár, négy óra ápolásra pedig csak a 40 pontot elérők jogosultak, holott eddig csak 36 kellett ehhez. Az új jogszabály 2016. január 1-jétől kettéválasztja a házi segítségnyújtás tevékenységi körét is: ettől a hónaptól szociális segítésre és személyi gondozásra lehet jogosultságot szerezni, és szakértők döntik el, hogy egy idős ember melyikre jogosult, és hány órában. A szociális segítés az alacsony szükséglet kielégítését szolgálja, az idetartozó tevékenységeket szakképzettség nélkül is el lehet látni. Ilyennek minősül például a lakókörnyezet tisztán tartása, illetve a háztartási feladatokban nyújtott segítség.

A személyi gondozás kategóriájába tartoznak az „intenzív” szükségletet kielégítő gondozási tevékenységek és az ápolási feladatok, amelyek csak megfelelő szociális vagy egészségügyi szakképesítés birtokában láthatók el. Hogyha valaki mindkét tevékenységre jogosult, akkor is csak legfeljebb napi négy órában kaphat segítséget.

A falusiak hátrányban vannak

Az elmúlt öt évben egyébként javult a rászorulók hozzáférése, de még mindig nincs megoldva minden településen az alapvető ápolási feladatokat ellátó házi segítségnyújtás, holott ez kötelező minden település számára. Mint arról lapunk a múlt héten beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint házi segítségnyújtást 2014-ben a települések 95 százalékában lehetett igénybe venni. Ez előrelépést jelent az öt évvel korábbi állapothoz képest (2009-ben 81 százalék volt ez a mutató), de még mindig nem értük el a teljes lefedettséget, bár házi segítségnyújtás biztosítása valamennyi települési önkormányzat számára kötelező feladat. A kisebb településeken ráadásul az átlagosnál lényegesen rosszabb a helyzet: az 1000 fő alatti falvaknak kevesebb mint 90 százalékában van lehetőség a segítségnyújtás igénybevételére.

A napokban közzétett keretszámok szerint egyébként a települések nem bővíthetik az időseknek otthonukban segítséget nyújtó falugondnoki és tanyagondnoki hálózatot, ahogy a rászorulóknak napi egyszeri meleg ételt biztosító szociális étkeztetést sem. Utóbbit – ami szintén kötelező önkormányzati feladat – 2014-ben a településeknek még mindig csak 89 százalékában vehették igénybe a rászoruló lakók. Ezenfelül nem növelhetők a férőhelyek a fogyatékossággal élők lakóotthonaiban és a többnyire idős, beteg embereket ellátó, ápolást, gondozást nyújtó intézményekben sem.

Több férőhely a szenvedélybetegeknek

Fejleszti ugyanakkor a kormány a fogyatékossággal élők otthoni ápolását, szállítását segítő támogatószolgálatokat és a pszichiátriai, valamint szenvedélybetegek közösségi alapellátásait. A támogatószolgálatok országszerte összesen 198 ezer feladatmutatóval növelhetik kapacitásukat. A bővítés célzottan zajlik, csak ott lehet újabb feladatokat ellátni, ahol jelenleg hiány mutatkozik: a fővárosban, valamint nyolc megyében (Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Fejér, Nógrád, Pest, Somogy, valamint Tolna). Támogatószolgáltatás esetén egy feladategységnek számít a minden halmozott fogyatékossággal vagy autizmussal élő rászoruló segítésével töltött 40 percnyi, míg más gondozottak esetén egyórányi időtartam, a rászorulók szállítása tekintetében pedig minden megtett öt kilométer. Támogatószolgálat jelenleg a települések háromnegyedében van, ami több mint 20 százalékos javulást jelent 2009-hez képest. Sokat elárul ugyanakkor az egyes településeken rendelkezésre álló kapacitásokról, hogy a támogatószolgálat segítségében 2014-ben 13,5 ezren részesültek, ez a magánháztartásban élő fogyatékossággal élőknek alig négy százaléka.

A pszichiátriai betegek közösségi alapellátása esetében összesen 434 új ellátottat lehet felvenni országszerte, míg a szenvedélybetegek ellátása keretében 560 fővel lehet növelni a létszámot.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 29.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása