Törvénytervezet

„Statáriális jellegű” szabályozás

Szemán László, 2016. február 9., kedd 05:30, frissítve: kedd 10:27
Korszerű törvény helyett centralizált, az igazságügyi tárca által „maga alá hajtott” kamarákat, valamint „statáriummal” egyenértékű fenyegetést hoz az igazságügyi szakértésről és a kamarákról szóló törvénytervezet a szakértők számára – állítják az érintettek. Bár kikérték a szakmai kamarák véleményét, azt egyáltalán nem vették figyelembe a tervezet megfogalmazásakor.

Szakértői körökben súlyos kifogások vetődtek fel az igazságügyi szakértésről és a kamarákról szóló törvénytervezettel szemben – tudta meg a Magyar Nemzet Turán Zsolttól, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara (BISZK) elnökétől. A jogszabály tervezete, amely szerint jelentősen szigorítanák az igazságügyi szakértők munkáját, január második felében vált nyilvánossá a kormány honlapján. A szakma részéről korábban a pécsi igazságügyi területi kamara bírálta a tervezetet. Az Igazságügyi Minisztérium a szakértői működéssel összefüggésben még 2014 őszén készített „problématérképet”; az így felszínre került problémákra keres megoldást a törvénytervezet. Ebben a főbb pontok között szerepel, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzék nehezen használható, a kirendelések során nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről, annak ellenére, hogy ez a kötelezettség a jogszabályokban is megtalálható.

A szakértők úgy látják, hogy a törvény a jelenlegi szövegezésében nem segítené sem a társadalmi érdekek érvényesülését, sem a folyamat jobbítását, mert ezekkel egyáltalán nem foglalkozik. Ehelyett a törvényjavaslat 80-90 százaléka az igazságügyi szakértő fegyelmezéséről szól a munkakör megreformálása helyett. Az ország 3600 igazságügyi szakértőjének 45 százalékát összefogó BISZK – idetartozik Budapest mellett Pest és Nógrád megye szakértői kara – a másik hét területi kamarával egyetértésben kifogásolja, hogy a törvényjavaslat a kamarai vezetés centralizálására, a demokratikus működés korlátozására, a szakértők fegyelmi fenyegetettségének és anyagi terheinek növelésére, valamint a jelenlegi kamarai vezetők nagy részének diszkriminatív mellőzésére született. Ráadásul a kamarai tagokkal kapcsolatos eljárásokban – például fegyelmiknél, kizárásoknál – megszüntetné a fellebbezés jogorvoslatot, s ez a – mondhatni statáriális jellegű – szabályozás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. A szakértői kar többsége szerint a törvény tervezetében uralkodó szempont az érintettek eddig is meglévő fenyegetettségének fokozása. Úgy vélik, ha a javaslatot „erőből átverik” a parlamenten, a törvény megnehezíti a már évek óta amúgy is jelentősen csökkenő létszám pótlását, elriasztja a szakértői pályára jelentkezőket.

– Az igazságügyi szakértőnek mindentől és mindenkitől függetlennek, pártatlannak kell lennie, hogy szakmailag helyes szakvéleményt tudjon adni, ám a törvényjavaslat nem zárja ki, hogy bele lehessen szólni a szakértő kiválasztásába, munkájába – emelte ki Turán Zsolt. – Sokat mond, hogy a tárgyalóteremben ma sincs méltó helye az igazságügyi szakértőnek. A vádlott mellett vagy az érdeklődők között ül, és az ölében tartott szakértői véleményt lapozgatva mondja el szakvéleményét. A kamarai elnök felidézte: száz éve még a szakértő ténybíró volt, és a bíróság oldalán foglalt helyet. Véleménye szerint az is nonszensz, hogy a szakértőt elővezettethetik, mint a vádlottakat vagy a tanúkat. Ezeket az anomáliákat azonban nem teszi helyre a törvénytervezet. Helyette – fűzte hozzá Turán Zsolt – sorozatosan fenyegeti az igazságügyi szakértőt. Például negyedéves adatszolgáltatásra köteleznék, és ha kétszer nem tesz ennek eleget, automatikusan kizáratnák a szakértők közül.

A szolgáltatandó adatok között ott van például a magánszakértés, ami nem a hatóságok számára készül, hanem a megrendelő döntéseit segíti elő. Az ilyen adat közlése magán-, illetve üzleti titoksértés volna. Ugyancsak közölni kellene a szakértőnek az igazságügyi tárcával, hogy az adott negyedévben honnan és mekkora volt a bevétele, ám ehhez csak az adóhatóságnak van köze. A kamarát fegyelmező testületté degradálnák, holott a kamara feladata főleg a szakmai fejlesztés és az érdekvédelem – véli a BISZK elnöke. További problémának tartják, hogy a területi elv egyáltalán nem érvényesül a tervezetben, ez a vidéki tagságot súlyosan érinti. A kamara úgy látja, az átszervezés tervezett időrendje rendkívül sürgetett az egykamarás rendszerre, a törvény tervezett áprilisi hatálybalépése könnyen kaotikus állapothoz vezet. Végső esetben a hatóságok munkáját nehezíti meg mindez.

– Súlyosan diszkriminatív, alkotmányos alapjogokat is sért a tervezetnek az a pontja, amely szerint a jelenlegi kamarai elnökök döntő többsége a majdan felállítandó kamarában semmilyen tisztségre nem választható. A kamarák a tagok tagdíjaiból működnek, állami költségvetésből egy fillért sem kapnak, ezért szuverenitásukat nagymértékben sérti, hogy a miniszter hagyná jóvá a választott elnök személyét, valamint az alkalmazandó főtitkár (kancellár) személyét. Mindez akár a szakértői munka tartalmi befolyásolására is alkalmas lehet – foglalta össze Turán Zsolt a BISZK álláspontját. (A kérdésben kikérjük az illetékes tárca álláspontját is.)


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 09.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása