Mire lesz elég?

Több pénz, kevesebb orvos

Rövidültek a várólisták, alakulóban az e-egészségügyi rendszer. Betöltetlen praxisok és várakozó daganatos betegek

Kuslits Szonja, 2016. január 4., hétfő 10:30
Idén is a megemelt alapbérhez igazítják majd az egészségügyi dolgozók mozgóbéreit (például az ügyeleti díjat vagy a műszakpótlékot), míg a fiatal szakorvosokat az öt évig folyósítható 151 ezer forintos havi támogatással tartaná itthon a kormány – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak küldött tájékoztatásából. A háziorvosokat is motiválnák, ők havi 130 ezer forint plusztámogatást kaphatnak. Azt azonban nem tudni, hogy a jelenlegi helyzetben mindez mire lesz elég.

Az egészségügyi dolgozók mozgóbérelemeit – ügyeleti, készenléti díj, túlmunka díja, műszakpótlékok – idén is a béremelés során megemelt alapilletményhez igazítják majd. A mozgóbérek „kiengedésével” kapcsolatos módosítás, amely a nemrégiben elfogadott egészségügyi salátatörvényben szerepelt, 77 103 dolgozót érint. Az érintett szakdolgozók jövedelme ezzel átlagosan bruttó 5-15 ezer, az érintett orvosoké bruttó 20-25 ezer forinttal lehet magasabb. A minisztérium szerint erre a feladatra 12,8 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre.

December végén elfogadták azt az egészségügyi salátatörvény-módosítást is, amely megteremti az Elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) működtetésének jogi háttérét. Az EESZT-ben a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakorvosok, háziorvosok és nővérek számára a páciens minden lelete és felírt receptje megtekinthető lesz online. Az e-egészségügyi rendszerrel jelentős változások várhatók az ellátásban. A 2016 elején induló programhoz 12 intézmény csatlakozott – kórházak, a hozzájuk kapcsolódó háziorvosi rendelők és gyógyszertárak. Azok a betegek, akiket itt kezelnek, már nyilatkozhatnak arról, szeretnék-e, hogy adataikhoz más egészségügyi ellátóhelyek is hozzáférhessenek és ezzel egyszerűbbé váljon az ellátás és az adminisztráció. A tervek szerint az EESZT használata 2017-től kötelező lesz minden egészségügyi intézményben.

A 2016-os változások listájából az Emmi nem hagyta ki az augusztus 1-jétől hatályos, alapellátásról szóló törvényhez kapcsolódó rendeleteket sem. Mint írták, az első végrehajtási rendeletek 2016. január 1-jén léptek hatályba, ezek egyebek között a csoportpraxisok, praxisközösségek kialakítási szempontjait, az egészségfejlesztési irodák (EFI) jogállását és a települési egészségterv részletszabályait tartalmazzák. Szerettük volna megtudni, pontosan mit tartalmaz a rendelet, illetve milyen részleteket lehet tudni a csoportpraxisokról és a települési egészségtervről, de a kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Kérdés, hány új háziorvos lesz

A tavalyi legfontosabb, egészségügyet érintő intézkedések között szerepel, hogy 2016. januártól minden területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis havi 130 ezer forint plusztámogatást kap, amelyet a rendelő fenntartási költségeire fordíthat. A 2016. évi költségvetésben pedig újabb 10 milliárd forint került a háziorvosi rendszerbe – írta az Emmi.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok problémájának kezelésére egyébként tavaly is pályázatot hirdetett. Ennek ellenére – ahogy arról korábban beszámoltunk – a tartósan betöltetlen háziorvosi szolgálatokról vezetett nyilvános lista szerint 238 körzetben volna szükség háziorvosra. Letelepedési támogatásra 33, a praxisjog vásárlását segítőre 48 pályázat érkezett, a két programra tehát összesen 81 pályázatot nyújtottak be.

– Hogy hány pályázat minősíthető nyertesnek, december közepéig válik véglegessé, és 2015. december 31-ig dől el, hogy ténylegesen hány orvos köti meg a támogatási szerződést – korábban így válaszolt Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a jobbikos Lukács László Györgynek írásbeli kérdésére. Az eredményekről azonban azóta sem tudni semmit.

Plusztámogatás

Új támogatási formát vezetnek be a fiatal szakorvosok és kórházi, klinikai szakgyógyszerészek részére is. Ennek lényege, hogy a szakvizsga megszerzését követően legfeljebb öt évig bruttó 151 ezer forint havi támogatásban részesülnek azok a kezdő szakorvosok, akik Magyarországon, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak teljes munkaidőben. A támogatást 2016. január 1-jétől folyósítják azoknak, akik 2015. augusztus 31. után szereztek szakorvosi szakképesítést, vagy azelőtt tettek szakvizsgát, de részesültek a rezidenstámogatási program ösztöndíjaiban. Ezt a változást egyébként a kormány már tavaly nyáron beharangozta, a támogatás célja, hogy itthon tartsák a fiatal szakorvosokat. Az Emmi tájékoztatásában arra is felhívta a figyelmet, hogy január 1-jétől egymilliárd forint többletforrást különítenek el a budapesti szuperkórház tervezésére. Azt azonban továbbra sem tudni, hogy hol lesz az intézmény. Bár ősszel még decemberi bejelentésről szóltak a hírek, az államtitkárság hallgat. 2016 elején mindenképpen dönteni kellene ahhoz, hogy még ebben a ciklusban elkezdődhessen az építkezés.

Az InfoRádiónak korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere neuralgikus pontnak nevezte a helyszín kérdését, jelezve, a legtöbb érv Buda mellett szól, de azt is mérlegelni kell, hogy hol van megfelelő méretű, jól megközelíthető terület. Megjegyezte, hogy egy megfelelő hídhoz közeli kórház a pesti oldal ellátásában is részt vehet.

A súlyos betegek nem jártak jobban

Az Emmi emlékeztetett, tavaly ötmilliárd forint célzott többletforrást fordítottak a várólisták csökkentésére is. A program kezdete (2012) óta a várólistán szereplő betegek száma 70 ezerről mintegy 35 ezerre csökkent. A műtétek elvégzése – illetve a várakozási idő csökkentése érdekében – lehetőség van arra, hogy amennyiben a beteg beleegyezik, másik kórházba irányítsák át.

A várólisták csökkentése mellett 2015 egyik előrelépése, hogy a kormány elfogadta azt a jogszabályt, amely kötelezővé teszi a közfinanszírozott CT, MRI diagnosztikai szolgáltatók számára, hogy rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén 14 napon belül a diagnosztikai vizsgálatot elvégezzék.

Ezzel csupán az a probléma, hogy hiába a korai CT- vagy MRI-vizsgálat, ha most is hónapokba telhet, mire megfelelő kezeléshez jutnak a páciensek, pedig nekik minden nap számít – nyilatkozta lapunknak korábban Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház igazgatója. Kifejtette, hogy a kiegészítő vizsgálatokra továbbra is sokat kell várni. Ráadásul egy daganatot a CT vagy az MRI önmagában nem is képes igazolni, hiszen a korrekt diagnózis rendszerint csak szövettani vizsgálattal állítható fel.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 04.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - 6 db

A hozzászólások mutatása