Elemzés

Túl sok középkorú magyar hal meg

Farkas Melinda, 2016. január 6., szerda 08:00, frissítve: szerda 16:12
Bár az utóbbi két évtizedben jelentősen javultak a középkorú magyarok halandósági mutatói, de így is nagyságrendekkel rosszabbak az adatok, mint Nyugat-Európában. Ráadásul továbbra is a 40–59 év közötti emberek halálozási adatai számítanak kritikusnak Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. A nemek közötti mortalitási különbség csökken, de még mindig kétszer annyi férfi hal meg ebben a korban, mint nő.

Magyarországon az 1960-as évek második felétől jelentősen romlottak a halálozási mutatók, azaz epidemiológiai válság alakult ki, ami 1993-ban érte el tetőpontját. A krízis legsúlyosabban a 40–59 éves, középkorú korosztályt érintette, és a válságért a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések miatt bekövetkezett halálozások növekedése volt felelős. A KSH középkorúak halálozási mutatóinak alakulását elemző, lapunk által megismert kiadványa azt vizsgálta, sikerült-e kilábalni a válságból.

Javuló tendencia

Az adatok szerint az eltelt több mint húsz évben a halálozási mutatók jelentősen javultak, amiben meghatározó szerepe volt a szív- és érrendszeri halálokok visszaesésének. A javuló tendencia ellenére azonban napjainkban is a 40–59 éves életkor a magyar népesség halandósági viszonyainak kritikus szakasza. A középkorúak halandósági szintje még ma is nagyságrendekkel magasabb, mint például a szomszédos Ausztriában. A felzárkózás legfontosabb tényezője az 50–59 évesek mortalitásának további csökkenése, hiszen ennél a korcsoportnál háromszoros a halál valószínűsége a negyvenévesekéhez képest. A várható élettartam emelkedésének legnagyobb tartalékai továbbra is a középkorú népességben rejlenek – állapítja meg az elemzés.

1994-ben, az epidemiológiai megújulás első évében több mint 20 ezer férfi és 8,2 ezer nő hunyt el a 40–59 éves korcsoportban. Két évtized alatt a halálozások abszolút száma az erősebbik nem esetében 43, a nőknél 32 százalékkal csökkent, így 2014-ben már „csupán” 11,6 ezer férfi és 5,5 ezer nő halt meg a korosztályból. A jelentős visszaesés ráadásul úgy következett be, hogy a 40–59 éves korosztály össznépességhez viszonyított aránya a férfiak esetében emelkedett, míg a nőknél nem változott. Míg az összes elhunyt férfi közül 1994-ben minden negyedik tartozott a 40–59 éves korosztályba, addig 2014-ben már csak minden ötödik. A nők esetében ez a mutató két évtized alatt 12-ről 8,6 százalékra mérséklődött, vagyis körülbelül minden tizenegyedik nő veszíti életét 40 és 59 éves kora között.

A KSH a halandósági jellemzőik alapján a 40–59 éveseket további két alcsoportra osztotta: a 40–49 évesekre, azaz a fiatalabb, valamint az idősebb, az 50–59 éves csoportra. A kiadvány megállapítja: bár mind a fiatalabb, mind az idősebb középkorúak körében jelentősen mérséklődött a halandóság mértéke, az ötvenesek pozitív mortalitási irányzata az ezredfordulókor megtorpant, kilenc évig stagnált, és csak hat évvel ezelőtt folytatódott tovább, vagyis az idősebb középkorúak esetében sokkal kisebb mértékű a javulás, mint a negyvenes éveikben járóknál. 2014-ben mindkét nem esetében körülbelül háromszor többen haltak meg ötvenes éveikben, mint 40–49 éves korban. Napjainkban a fiatalabb középkorú férfiak mortalitása kevesebb mint 40 százaléka az 1994-es értéknek, a nőké pedig a felére esett vissza.

Nemek közti különbségek

A részletes adatokból kiderül az is, hogy bár minden évben csökkennek a nemek közötti halandósági különbségek, a 40–59 éves férfiak mortalitása még mindig több mint kétszerese a nőkének. A különbség a fiatalabb középkorúaknál esett vissza a legnagyobb mértékben, mivel a 40–45 év közötti férfiak halandósága sokkal nagyobb mértékben csökkent, mint az ugyanilyen korú nőké. Negyvenöt éves kor felett azonban folyamatosan emelkedik a férfiak és nők közötti mortalitási különbség, ami az 54–56 éves korcsoportban tetőzik. Az ennél idősebb korosztályokban ismét mérséklődik a nemek közötti halandósági eltérés.

Népegészségügyi szempontból rendkívül fontos annak vizsgálata, hogy mi okozta a negyven-ötven éves emberek korai halálát. 1994 és 2014 között a keringési halálokok 41, a daganatosak azonban csak 17 százalékkal csökkentek, ráadásul a rák okozta halálozások mérséklődése kizárólag 2009 után következett be. Míg a férfiak a legnagyobb mértékben továbbra is a keringési rendszer betegségeinek, addig a nők a daganatos megbetegedéseknek vannak a leginkább kitéve, ám az idősebb középkorú férfiak esetében is növekszik a daganatok okozta halálozások aránya. A légzőrendszeri és a fertőző halálokok a korábbinál sokkal kevésbé jelentenek valós veszélyt az életre, és a férfiak esetében az emésztőrendszeri és az erőszakos halálokok előfordulása is nagymértékben csökkent. Ki kell emelni az 50–59 éves nők különösen veszélyeztetett helyzetét a daganatos megbetegedések szempontjából: a csökkenő halandósági irányzatnak ellentmondóan ennek a főcsoportnak a halálozási arányszáma 2,2 százalékkal nőtt az elmúlt húsz évben.

Jelentős elmaradás

A KSH kiadványa hazánk adatait összehasonlította a szomszédos Ausztria mortalitási mutatóival is, hogy lássuk, hogyan állunk nemzetközi viszonylatban. Nyugati határszomszédunk népességét nem sújtotta a kelet-közép-európai volt szocialista országokra jellemző mortalitási krízis, ott töretlen volt az epidemiológiai fejlődés. Az adatok szerint 1994-ben a negyvenéves osztrák férfiak még további 35,5, a nők 41,1 évre számíthattak, ami előbbiek esetében közel 7, utóbbiaknál 4,6 évvel több volt, mint amennyit a magyarok remélhettek. 1994 és 2013 között azonban a magyar férfiak negyvenéves korban várható élettartama majdnem kétszer olyan gyors ütemben emelkedett, mint az osztrákoké, míg a negyvenéves magyar nők életkilátásai ugyanolyan mértékben hosszabbodtak meg, mint osztrák társaiké, vagyis esetükben megmaradtak a két évtizeddel ezelőtti különbségek a várható élettartamokban. Mindezek hatására 2013-ban egy negyvenéves magyar férfi további 33,6 életévre számíthatott, addig osztrák társa még közel 40 évre. Ugyanennyi idősen a nők Magyarországon még 40 évet, Ausztriában pedig további 44,5 évet remélhettek.

Az osztrákhoz viszonyított jelentős elmaradás hátterében a 40–59 évesek haláloki struktúrájában vezető szerepet elfoglaló krónikus halálozások állnak. 1994 és 2010 között az osztrák férfiakhoz képest a magyarok keringési rendszeri halálozása 3-4-szeres szinten mozgott, a daganatos mortalitás esetében a különbség 2,5-szeres volt. A nőknél kisebbek voltak az eltérések, az előbbi 2-3-szoros, az utóbbi kétszeres.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 06.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  51. 51
  52. 52
  53. 53
  54. 54
  55. 55
  56. 56
  57. 57
  58. 58
  59. 59
  60. 60
  61. 61
  62. 62
  63. 63
  64. 64
  65. 65
  66. 66
  67. 67
  68. 68
  69. 69
  70. 70
  71. 71
  72. 72
  73. 73
  74. 74
  75. 75
  76. 76
  77. 77
  78. 78
  79. 79
  80. 80
  81. 81
  82. 82
  83. 83
  84. 84
  85. 85
  86. 86
  87. 87
  88. 88
  89. 89
  90. 90
  91. 91
  92. 92
  93. 93
  94. 94
  95. 95
  96. 96
  97. 97
  98. 98
  99. 99
  100. 100
hirdetés

Hozzászólások - 7 db

A hozzászólások mutatása