A legjobb barát

Kutyáktól tanulhatunk öregedni

Molnár Csaba, 2016. február 28., 17:00
Több mint egymillió eurós kutatási támogatást nyert el az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékén dolgozó kutató, Kubinyi Enikő a kutyák öregedésének vizsgálatára. Az idős kutyákat érintő viselkedési, idegélettani és genetikai változásokat ilyen átfogó módon még sehol sem kutatták a világon. Az eredmények nemcsak az életük alkonyán lévő ebek életminőségének jobbá tételében fognak segíteni, de a korosodó emberek is sokat profitálhatnak belőle.

A humán orvostudomány fejlődésével az elmúlt évszázadban jelentősen megnőtt az emberek átlagos élettartama. Jóval többen élik meg napjainkban a nyolcvanadik vagy akár a kilencvenedik életévüket, mint száz éve. Emiatt sok olyan egészségügyi gond került a felszínre és vált gyakorivá, amely korábban nem jelentett tömeges problémát. A tudomány erre reagálva kezdte el vizsgálni az öregedés folyamatát, az ehhez kapcsolódó pszichikai, fiziológiai változásokat.

Hasonló trendek figyelhetők meg az ember mellett élő társállatok, főként a kutyák esetében is. Az idős házőrzők sok esetben az emberéhez hasonló öregkori nyavalyáktól szenvednek, elmebéli képességeik tompulhatnak, mozgásszervi, emésztési nehézségeik támadnak. Minden gazda tudja, akinek volt már tízévesnél idősebb kutyája, hogy legtöbbjükön igencsak meglátszik a kor. A 11–13 éves ebek harmadának, a 15 évesnél idősebbek több mint kétharmadának szellemi képességei oly módon hanyatlanak, amely bizonyos mértékig megfeleltethető az emberek időskori demenciájának.

Magyarok vizsgálódnak

A jelenség általánosan ismert, éppen ezért meglepő lehet, hogy eddig nem indítottak komplex kutatóprogramot a vizsgálatára. Most azonban az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak szóló pályázatán 1,2 millió eurót (370 millió forintot) nyert erre a célra az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszéke által vezetett kutatócsoport.

– Három szempontból fogjuk vizsgálni a kutyák egészséges öregedési folyamatait: viselkedési, idegtudományi és genetikai szinten. Az idegtudományi tesztekben a legmodernebb vizsgálómódszereket, például a funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatot (FMRI-t) és az elektroenkefalográfiát (EEG-t) is bevetjük majd – nyilatkozta lapunknak Kubinyi Enikő, a kutatócsoport vezetője. – A viselkedési vizsgálatok leginkább az idős kutyák elmebéli (kognitív) képességeit kutatják majd. Korábban más kutatók főként a fizikai világ ingereinek feldolgozására (és ezek időskori zavaraira) koncentráltak, és laboratóriumban élő kutyákkal dolgoztak. Mi viszont a társakkal fenntartott viszony agyi feldolgozására (a szociális kognícióra) figyelünk majd jobban, és emberi közösségben, a kutya természetes környezetében élő állatokat szándékozunk tesztelni. Úgy gondoljuk, hogy így sokkal relevánsabb ismeretekhez juthatunk.

Jól ismert tünetek

Az idős kutyák demenciája sok olyan tünettel jár, amely sajnos ismerős lehet mindazok számára, akiknek szellemileg hanyatló hozzátartozója van. Romlik a térbeli tájékozódó képességük, nehezen ismerik fel azokat a családtagokat, ismerős kutyákat, akikkel világ életükben együtt éltek. Apatikussá, ingerlékennyé válhatnak, álmatlanságban vagy éppen aluszékonyságban szenvedhetnek, öregkorukra a szobatisztasággal is nehézségeik támadhatnak.

– A nyugati civilizációban, ahol a legtöbben családtagnak tekintik a kutyát, megemelkedett az idős állatok száma. Ez a gazdák számára igen nagy érzelmi és anyagi teher. Hiszünk benne, hogy a most induló kutatásunk eredményei hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a kutyák egészségesen öregedhessenek meg, ezzel csökkentve a gazdákra háruló terheket – mondja Kubinyi Enikő. – A kutya és az ember között nagyon sok a szociális viselkedésbeli párhuzam. Éppen ezért arra számítunk (és ezt a hipotézist igazolni is szeretnénk), hogy a kutya az emberi öregedés jól használható modellje lehet.

Miért halnak korábban a nagy blökik?

Az elkövetkező évek vizsgálatai során a magyar etológusok a kutyák öregedési folyamatainak számos aspektusát kutatni fogják. Összehasonlítják majd a fiatal és az idős ebek viselkedését, vizsgálják majd, hogy milyen örökletes és életmódbeli faktorok hatnak az időskori biológiai változásokra. Különösen fontos kérdés annak feltárása, hogy mi okozza a nagy testű kutyák rövidebb élettartamát. Köztudott, hogy a legnagyobb, akár hetven kilogrammnál is többet nyomó fajták, például a német dog, ritkán élnek 7-8 évnél tovább, miközben az átlagos súlyú, 10–20 kilogrammos kutyák nemritkán megélik a tizenöt éves életkort is. Minthogy a testméret nagyrészt a fajta örökletes jellegzetessége, feltételezhető, hogy e különbség hátterében főként genetikai tényezők állnak. Ugyanerre utal a fajtatiszta és a keverék kutyák életkilátásai között meglévő különbség. Az etológia tanszéken működő kutyakutató csoport honlapján képet közölnek Buksiról, a huszonöt éves keverékről. Ilyen magas életkor pedigrés eb esetében gyakorlatilag elképzelhetetlen.

A kutatóprogramnak nagy módszertani jelentősége lesz, amely jóval túlmutat az öregedésvizsgálatokon (vagy ahogy a most megalapított tudományterületet elnevezték, a kutyagerontológián). Olyan vizsgálati módszereket és eszközöket vetnek ugyanis be az elkövetkező években, amelyeket kutyán még talán sosem alkalmaztak eddig a viselkedéskutatásban. GPS-es nyomkövetővel szerelik fel a vizsgált állatokat, az okostelefonokból ismert gyorsulásmérőket és giroszkópokat rögzítenek testükre a mozgásuk regisztrálására, szemmozgásaikat pedig a szemükre irányított kamerákkal és automatikus követőalgoritmusokkal figyelik. Számos kutyát még az érintőképernyő kezelésére is kiképeznek, amelyek így sokkal összetettebb módon tudnak számot adni gondolkodási képességeikről.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 25.

hirdetés
Legfrissebb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása