A fogbél őssejtjei gyógyítják a gerincsérüléseket?

TK, 2012. április 25., szerda 21:05
A fogbél (pulpa) őssejtjei biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyert őssejtek, a jelenleg „in vivo” (élő szervezetben) a Semmelweis Egyetem (SE) Fogorvostudományi Karán Varga Gábor, az Orálbiológiai Tanszék vezetője irányításával folyó kísérletek pedig azt mutatják, hogy alkalmasak lehetnek gerincsérülések gyógyítására – hangsúlyozza az SE közleménye.

A pulpában találhatók olyan sejtek, amelyek különböző irányba differenciáltathatók, vagyis kémcsőben különböző típusú szövetek hozhatók létre belőlük: lehetnek fogat építő sejtek vagy idegsejtek.

A Varga Gábor által irányított molekuláris orálbiológiai kutatócsoport először arra volt kíváncsi, hogy a fogbélből kinyert, idegi irányba elődifferenciáltatott sejtek képesek-e az élő szervezetben megmaradni. A kutatók agykéregsérüléses patkányok esetében bizonyították, hogy ezek a sejtek az agyba juttatva képesek integrálódni, és megőrzik idegsejt-tulajdonságaikat. Ezt követően kezdték azt vizsgálni, hogy miként alkalmazhatók ezek a sejtek a gerincvelő sérülése esetén.

A gyógyulás sokkal kézzelfoghatóbb és követhetőbb az ilyen sérüléseknél, s a későbbi emberi felhasználás is reálisabb ezen a területen – hangsúlyozta Varga Gábor. Hozzátette: hasonló vizsgálatok az Egyesült Államokban már a humán kipróbálás fázisában vannak, ám ezekben embrionális jellegű őssejteket alkalmaznak.

S hogy miért hatékonyabbak a fogeredetű őssejtek? Az idegek sérülésénél, szétszakadásánál nem csak arról van szó, hogy ezek nem tudnak úgy összenőni, mint például a csontok. A szakadás helyén jelentős gyulladás is kialakul, amelyre a szervezet erős immunreakcióval válaszol, ez pedig végeredményben masszív szövetpusztuláshoz vezet. Ebben a helyzetben egyrészt a gyulladásos folyamat lecsitítására, az immunválasz gátlására, másrészt az elvesztett idegelemek pótlására van szükség.

„A fogeredetű őssejtek egyszerre rendelkeznek mindkét képességgel, vagyis immunszuppresszív (immunválaszt gátló) hatásuk is van, és nagy a kapacitásuk arra, hogy idegsejteket hozzanak létre” – magyarázta Varga Gábor. Utóbbi hátterében az áll, hogy a fog pulpáját az úgynevezett ideglemezből kivándorolt sejtek hozzák létre; ezek eredetileg idegsejt előalakok voltak, így könnyebben is lehet belőlük idegsejtet létrehozni, mint más szövetekből.

A fogeredetű őssejtek hatásait egyelőre még csak gerincsérült patkányok segítségével, állatkísérletekben vizsgálja a kutatócsoport az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézettel és az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetével közösen, Varga Gábor véleménye szerint azonban akár már öt éven belül elkezdődhetnek a szűk körű humán vizsgálatok.

„A fogeredetű őssejtek másik felhasználási iránya a szájsebészek munkáját segítheti. A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként lehet a csont és az implantátum közötti kapcsolatot javítani, hogyan lehet csontot építeni ezeknek az őssejteknek a segítségével” – emelte ki a Semmelweis Egyetem közleménye.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása