A dél-franciaországi Vallon-Pont-d’Arc közelében lévő Ardéche-hasadékban található a felfedezőjéről elnevezett Chauvet-barlang. Az 1994-ben feltárt üreg falain több száz állatrajz látható, melyek korát 30-32 ezer év közé tették eddig a kutatók geológiai minták és csontmaradványok szénizotópos kormeghatározása alapján, stílusa, kidolgozottsága miatt azonban ennél jóval későbbinek vélték egyes szakértők.

Francia kutatók szerint új méréseik igazolják, hogy a barlangban talált festmények „a valaha felfedezett legrégebbiek és a legjobban kidolgozottak”. Vizsgálataik eredményét az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS legfrissebb számában tették közzé. Megállapításaikat geomorfológiai elemzésekre és klór-36 izotópos kormeghatározásra alapozzák. Ezek alapján egy függőszikla 29 ezer évvel ezelőtt kezdhette meg összeomlását, és 21 ezer évvel ezelőtt zárhatta el teljesen a barlang egyetlen bejáratát. Ez azt jelenti, hogy a rajzok ennél korábban kerültek a falakra, vélhetően a 28-40 ezer évvel ezelőtt a vidéken élt aurignaci kultúra tagjai alkothatták a műveket.

Benjamin Sadier kutatásvezető szerint megállapításaik pontot tesznek a korábbi vita végére, amelyben a rajzok stílusa alapján kísérelték meg a kormeghatározást. „Munkánk – és egy hamarosan megjelenő másik is – azt mutatja, hogy a stílus alapján történő kormeghatározás módszere többé nem érvényes” – jelentette ki a szakember. Közlése szerint miután igazolták, hogy a barlang jó 21 500 éve teljesen el volt zárva a külvilágtól, megszűnt a létjogosultsága annak a feltételezésnek, hogy ennél későbbi kultúrához tartozó emberek készíthették volna a festményeket. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy mostani eredményük figyelemre méltó egyezést mutat a korábbi, szénizotópos kormeghatározás eredményével.