A manapság használt tápok nagy részét halhúsból készítik, vagyis jelentősen függnek az egyre fogyatkozó globális halállománytól. „Az emberiség halfelhasználásának jelenlegi ütemével számolva 2050-re még két bolygó óceánjaira lenne szükségünk ahhoz, hogy mi magunk jól lakjunk – mutatott rá David Drew, az AgriProtein Technologies nevű brit vállalat vezetője. – Bolygónk lakossága pedig exponenciálisan növekszik, India, illetve Kína áll a szárnyas-, marha-, és disznóhúsfogyasztás élén.”

A probléma hatékony megoldását kereső vállalat a dél-afrikai Fokvárostól mintegy 45 kilométerre északra hozta létre az első lárvafarmját. A telep működése egyszerű: a speciális tárolókban tartott legyek lerakják a petéiket, amelyekből három nap múlva előbújnak a lárvák. A több millió utódot ezután vágóhídról származó vérfürdőbe áztatják, hogy jól felhizlalják őket. Később alaposan megmossák, és ha elérik nagyjából a 12 millimétert, begyűjtik őket, hogy kiszárítva és ledarálva állati takarmányként szolgáló labdacsokat formáljanak belőlük.

A vállalat a jövő év végére szeretné üzembe helyezni a teljesen kereskedelmi alapon működő lárvagyárát, amely naponta mintegy 65 ezer liter vért használna fel a száztonnányi lárva etetésére, és nem kevesebb mint húsz tonna takarmányt állítana elő. „Ez egy jóval olcsóbb megoldás, mint a halhús, és egyúttal gazdagabb fehérjeforrás is, mivel nélkülözi a tápanyagok felszívódását gátló anyagokat” – közölte Elsje Pieterse, a Stellenbosch Egyetem állattudományi karának munkatársa, aki maga is részt vett a programban. Mint hozzátette, a termék megújuló és természetes táplálékforrás, hiszen a lárvákat a természet „utcaseprőiként” tartják számon, mivel képesek eltakarítani a baktériumokat. Éppen ezért gyakran használták őket korábban a sebek fertőzött vagy halott szöveteinek az eltávolítására.

Az AgriProtein Technologies már a Bill and Melinda Gates Foundation számára is dolgozott, akkor a hulladékhasznosítást és a táplálékszerzést zseniálisan ötvöző katonalegyekkel (Hermetia illucens) folytattak vizsgálatokat az afrikai nyomornegyedek árnyékszékeinek „feltakarítása” érdekében. Ezek a rovarok ugyanis az emberi ürülékbe rakják petéiket, amelyek lárvaként előbújva később helyben nekiállnak csemegézni, ezáltal olyan szagtalan anyagot hátrahagyva, amelyet kiválóan lehet trágyaként hasznosítani. A katonalégy lárváját – a házilégyéhez hasonlóan – kitűnő fehérjeforrásként is lehet értékesíteni.