Az Észak-Laoszban lévő Annamite hegységben felfedezett koponya számít a modern embertől származó, Délkelet-Ázsiában fellelhető legöregebb maradványnak: korát 46 és 63 ezer év közé teszik a tudósok.

Az eredmények azt is megmutatták, hogy a korai emberek nem egyszerűen Ázsia partvonalát követték, miközben Afrikából Ausztráliába vándoroltak, ahogyan azt egyes kutatók vélik, hanem behatoltak a szárazföld ismeretlen területeire is.

„Ez az őskori lelet azt jelzi, hogy az Afrikából Kelet- és Délkelet-Ázsiába történt elvándorlás viszonylag gyors ütemben zajlott, és amint ott voltak, a modern emberek nem korlátozták magukat azokra a területekre, amelyeket korábban már megismertek” – mutatott rá Laura Shackelford, a tanulmány társszerzője, az Illinois-i Egyetem antropológusa.

Miközben nagyjából ugyanebből a korból származó emberi maradványokat találtak Kínában és Délkelet-Ázsiában másutt is, közülük egyik sem hordozta egyértelműen a modern emberre jellemző jegyeket, illetve koruk sem volt olyan pontosan behatárolható, mint a laoszi leleté. A felfedezés megerősíti korábbi genetikai tanulmányok eredményét is, amelyek azt jelezték, hogy a régióban már legalább 60 ezer évvel ezelőtt megjelent a modern ember.

„Korukat tekintve az ezen a környéken található leletek az első ausztráliai bevándorlók őseinek maradványai lehetnek” – mutatott rá Shackelford, aki hozzátette, hogy Délkelet-Ázsia belső, szárazföldi területe egyúttal válaszutat is jelenthetett többféle vándorlási útvonal között.

Mivel semmiféle egyéb tárgyi leletre nem bukkantak a barlangban, a kutatók úgy vélik, hogy nem lakó- vagy temetkezési hely lehetett. A talajminta, amelyből előkerült a koponya, az elemzés szerint 46-51 ezer évvel ezelőttről származik, ezért a szakemberek azt feltételezik, hogy az ősember testét víz moshatta be a barlangba, miután meghalt a közelben.

A koponyát 2009-ben több mint két méterrel a barlang felszíne alatt fedezték fel 2009-ben, kormeghatározását többféle módszerrel végezték.