Brutális fényképeket mutogattak: ezt teszi velünk a Nap

Bucsy Levente

2012. április 24., kedd 18:04

Rossz hír: evolúciója során az ember teste nem állt át arra, hogy egész évben zárt térben van, és évente egyszer pár hétre kimegy a napra – hangzott el a meteorológiai szolgálat által szervezett konferencián, ahol a nyári szezonra hangolva gyűlt össze számos tudományterület szaktekintélye. Vajon kik az UV-sugarak első számú céltáblái? Hol keressük, hogy milyen UV-ra készüljünk holnap? Mit tegyünk, ha napozás szempontjából rossz a génállományunk?

Nyomtatás

Mindig az ózonlyuk, a napozási tilalom 11 és 15 óra között, illetve a bóvli napszemüvegek. Az unalomig ismételt igazságokon végre túlnyúlt az Országos Meteorológiai Szolgálat nyári szezont nyitó konferencianapja, ahol szemész, bőrgyógyász, kultúrtörténész, meteorológus és szociológus sepregette össze tudását a velünk élő Napról.

– A Nap megismerése nagyon lassan történik a társadalomban, meg kell próbálni elérni azt, hogy tágabb összefüggésben gondolkozzunk az égitestről – fogalmazott a Napsugárzásvédelmi Tudományos Testület bemutatkozó konferenciájáról az OMSZ székházában Antal Z. László szociológus-akadémikus. Az Éghajlatváltozás Kutatócsoport vezetője úgy véli, még az a nemzetközileg egyébként elfogadott szemlélet is rossz utat jelöl, mely szerint addig szennyezzük a környezetet, amíg a természet képes a károsítást ellensúlyozni. – Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak a 6 tonna éves szén-dioxid-kibocsátást 2 tonnára kell csökkenteni, ami amúgy még mindig nem elég; most természeti törvényeket megsértő állapotban élünk – tette hozzá a felálló grémium vezetője. Noha az ENSZ szokatlan gyorsasággal reagál nemzetközi egyezményekkel, korlátozásokkal, céldátumokkal az ultraibolya sugárzás életveszélyes mértékűvé válásáért felelős gázkibocsátás visszaszorításáért, még évtizedeken keresztül veszélyezteti egészségünket.

Jankovics Marcell kultúrtörténészként, illetve A Nap könyve szerzőjeként (1996) arról beszélt, hogy már a napisten Rét tisztelő ókori egyiptomiak is egyedi tulajdonságokkal ruházták fel a gázgömböt, ábrázolásukban pedig kvantumonként vésték kőbe, illetve tetoválásokra annak sugarait.

A tendencia szerint minden igyekezet ellenére növekszik az UV-sugárzással összefüggő megbetegedések – bőrdaganat, szembetegség, immungyengeség – és halálesetek száma. A 2009-ben kitalált testület célja egyrészt, hogy a felhalmozódott ismeretek alapján javaslatokat fogalmazzon meg a gázkibocsátóknak, a döntéshozóknak és a potenciális betegeknek a tennivalókról, illetve ezeket közérthetően tegye nyilvánossá a Napsugárzás.hu weboldalon.

Tóth Zoltán meteorológus a Nap mint gázgömb működéséről, atomok héliummá egyesüléséről beszélt, illetve arról, hogy a Földhöz hasonlóan a Napban is vannak naprengések, illetve kitörések. – Az emberek ezektől biztonságban vannak – tette hozzá gyorsan a szakember, megengedően nyitva hagyva a dolgot, hogy a technikai eszközökre a Nap zavarai negatív hatással lehetnek. A gyakran repülőket azért figyelmezteti, nem árt, ha rendszeresen kivizsgáltatják magukat, a kozmikus, illetve a röntgensugárzás ugyanis általános és maradandó egészségkárosodást okoz, csakúgy mint a kék fény és a szürke hályogért felelős infravörös. Beszámolt egy kutatásról is, mely szerint a mezőgazdasági fóliák igenis roncsolódnak az UV-fény hatására, így pedig az üvegházakban termesztett növényeket a nyáron folyamatosan egyre erősebb sugárzás éri.

Azért a kisebbrészt laikus közönség kedvéért azt is elmondta, ma már számok mutatják, mely bőrtípus milyen UV-terhelés alatt hány perc alatt ég le: nincs mese, extrém erős sugárzás esetén a fehér, szeplős bőrű, szőke vagy vörös hajú, kék szemű emberek már 14 perc alatt leégnek, míg a szerencsésebb génállománnyal rendelkezőknél ez az idő 30 perc. Előadása végén bejelentette: mostantól őszig üzemel a Met.hu portálon nemcsak az UV-mérő, de az előrejelző is, úgyhogy akár már holnap letesztelhető, igazat jósoltak-e a szakik.

kép: met.hu

Németh János, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a színes látás megváltozásáról beszélt különböző fényviszonyok mellett.

A fény útja a szemben

könnyfilm – szaruhártya – elülső szemcsarnok (csarnokvíz) – szemlencse – üvegtest – látóhártya rétegei

– Napsütésben, tiszta időben sokkal jobbak a színek, élesebb a kontraszt, erősebb a kép dinamikája, jobb a térérzékelés és kevésbé balesetveszélyes a közlekedés – sorolta professzor, ellenpontként hozzátéve, hogy az éjszakához látásunk is alkalmazkodik, fekete-fehér képérzékelésre áll át.

A Tóth Zoltán által beharangozott horrorvetítést Németh kezdte: először bemutatta egy cukorbeteg szemfenekét, elmondva közben, hogyan igyekeznek a károkat minimálisra csökkenteni a lézeres kezelés során. Aztán az „átlagember” került terítékre. Aláhúzta, a hegesztést védőszemüveg nélkül nézni nem szabad, de már a magaslati sízők és hegymászók is iszonyú veszélyben vannak, illetve hát mindenki, aki a Napba néz...

A rossz hírek nem értek véget: azt ajánlotta, sem túl sokat, sem túl keveset nem ildomos a szabadban dolgozni, ugyanis rémisztő szemdaganatok jöhetnek létre – figyelmeztetését mezőgazdasági munkások brutális fényképeivel támasztotta alá. És még mit nem kellene? A jól ismert „11-től 3-ig ne tartózkodjunk a napon” érv ekkor hangzott el, kérdésre válaszolva pedig még azt is elmondta, rossz napszemüveget venni még annál is rosszabb, mint ha az ember semmivel nem próbálkozik. Mivel nincs kimutatás arra, hogy daganatos megbetegedés milyen arányban alakul ki UV-sugárzás hatására, talán tényleg jó lesz vigyázni.

Napsugárzásvédelmi Tudományos Testület
- elnökségi tagok -

Antal Z. László – szociológus, az MTA éghajlatváltozás kutatóműhely vezetője, kandidátus
Bakos József – főosztályvezető, OSSKI sugár-egészségügyi főosztály
Németh János – tanszékvezető, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika
Páldy Anna – főorvos, kandidátus, Országos Környezetegészségügyi Intézet
Polacsek Györgyi – tanár, Magyar Vöröskereszt
Tóbiás Richárd – közgazdász, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke
Tóth Zoltán – légkörfizikus, meteorológus, OMSZ
Wikonkál Norbert – egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika

Wikonkál Norbert bőrgyógyász sem mondott erről pontos számot, de állást foglalt a vélekedés mellett, mely szerint növekvő a sugárzás rovására írható rákbetegségek kialakulása.

Evolúciós szempontból az ember nem alkalmazkodott ahhoz, hogy ilyen sokat van zárt térben, illetve évente néhány hetet elmegy szabadságra és a napon fekszik – varrt mögé egy meggyőzőnek ható érvet a Semmelweis-bőronkológia egyetemi docense, rögvest belevágva az UV-típusok felelősségi kompetenciáiba.

– A bőröregedésért és a pigmentfoltokért az UV-A felel, a barnulásért és a leégésért az UV-B. A szolárium a közhiedelemmel ellentétben teljesen más sugárzással jár, mint a napozás, látszik is azokon, akik szoláriumba járnak. A bőrdaganatért az A és a B is felelhet, a C azért nem, mert a föld felszínén nincs UV-C sugárzás.

Klímaváltozás szempontjából viszont lát egy reményteli folyamatot, mégpedig azt, hogy az UV-C adatai alapján mintha megindult volna az ózonpajzs regenerálódása a freongáz-kibocsátás megzabolázása óta.

Hogy a zöldek se reménykedjenek túlzottan, azzal folytatta, 2001 és 2008 között megkétszereződött a melanómás betegek száma, igaz, az ebből eredő halálesetek jóval kisebb mértékben sokasodtak – persze ez nem azt jelenti, hogy később nem lehet bőrrákban meghalni. A fehér bőrű, szőke, szeplős emberek veszélyeztetettségét ő is megerősítette, és azt ajánlotta, a mértékletes napozás mellett októbertől márciusig szedjünk D-vitamint, különben is, nemsoká kiadják „a nemzeti D-vitamin-konszenzust”.

Azzal egyébként szerinte nincs mit tenni, hogy nem ismerjük a genetikánkat, mert ha ismernénk, akkor sem tudnánk mit kezdeni a veszélyeztetettségünkkel a tudomány jelenlegi állása szerint. – Az ősember hogyan védekezett? Az biztos, hogy nem kente be magát és feküdt ki a napra – zárta szakmai előadását a bőrgyógyász.

Címkék

UV-B, időjárás, meteorológia, Országos Meteorológiai Szolgálat, nap, UV-A, UV-C, Jankovics Marcell, napkitörés, napsugárzás, Antal Z. László