A kutatók azokat a csontokat vizsgálták, amelyek Guatemala legészakibb tartományában, az El Mirador lelőhelyen kerültek napvilágra. A csontszerkezet és az ősi DNS vizsgálata alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fosszíliák a helyszínen nem őshonos Meleagris gallopavo gallopavo fajhoz tartoznak, amely Mexikó középső és északi vidékeiről származik – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A csontok felfedezése a pulyka eredeti élőhelyétől délre arról tanúskodik, hogy a késő preklasszikus korban (Kr. e. 300 és Kr. u. 100 közötti időszakban) kiterjedt kereskedelem folyt. A fosszíliákat rituális központban fedezték fel, vagyis az isteneknek áldozták fel a pulykákat, esetleg egy nagyszabású lakoma maradványai kerültek napvilágra.

A korábban maja helyszíneken előkerült csontokat az őshonos pávaszemes pulyka (Meleagris ocellata) maradványainak tartották. Ezzel kapcsolatban Mary Pohl, a Floridai Állami Egyetem antropológusprofesszora arra mutat rá, hogy az új eredmények fényében újra meg kell vizsgálni a korábbi leleteket. „Rendkívül fontos kutatásról van szó, amely más megvilágításba helyezi a majákat és az állatok domesztikálását” – hangsúlyozta Mary Pohl.

El Mirador volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amelyet lakói Kr. u. 50 táján hagytak el. Két hatalmas piramis található a romvárosban: a körülbelül 55 méter magas El Tigre és La Danta, utóbbi 72 méter magas, és tetején templom áll, ezek a maják által emelt legnagyobb építmények közé tartoznak.