Dekompressziós betegségben szenvedtek az Ichthyosaurusok

LM, 2012. május 21., hétfő 17:51
Keszonbetegségben (dekompressziós betegség) szenvedhettek a dinoszauruszok korabeli "delfinek", az Ichthyosaurusok (halgyíkok) – állítják a Kansasi Egyetem paleontológusai, akik tanulmányukat a Naturwissenschaften legújabb számában tették közzé.

A halgyíkok tüdővel lélegző tengeri hüllők voltak. Az Ichthyosauridae család 245 millió évvel ezelőtt jelent meg. Testhosszuk körülbelül 2,5 méter, testtömegük körülbelül 150 kilogramm lehetett. Törzsük kecsesen áramvonalas volt és izmos, a mellső végtagok uszonyszerűvé alakultak, úszásra és irányításra egyaránt szolgált. A hátsó végtagok elcsökevényesedtek, de még megvoltak. A hátuszony a cápákéhoz hasonlóan háromszög alakú volt, így biztosította az állat egyensúlyát a vízben. A csőrszerűen megnyúlt állkapcsokban több sor kisméretű fog sorakozott. Szemeik nagyok voltak a pupillát szarulemez erősítette, ezért az állat a zavaros vízben is jól látott.
Az állatok a farokúszó erős csapásaival hajtották magukat előre, és nagy sebességre voltak képesek. Ám ha túl gyors volt az emelkedés a mélyből a sekélyebb vizekbe, a halgyíkoknál keszonbetegség (dekompressziós betegség) alakult ki, erről tanúskodnak „sebhelyes” csontjaik – olvasható a New Scientist (http://www.newscientist.com) tudományos hírportálon.

Bruce Rothschild, a Kansasi Egyetem paleontológusa kutatócsoportjával Ichthyosaurus-csontok ezreit vizsgálta meg, amelyek a triász-, jura-, valamint a krétakorból származtak. Míg a triászkori halgyíkoknál nem találtak keszonbetegségre utaló elváltozásokat, a jura és a kréta időszakból származó Ichthyosaurusok 15-20 százaléka szenvedett dekompressziós betegségben.

Hogy miért voltak a későbbi földtörténeti korokban élő halgyíkok hajlamosabbak a keszonbetegségre? Bruce Rothschild szerint a jura időszakban jelentek meg a hatalmas tengeri ragadozók, és a halgyíkoknak előlük való menekülés közben kellett túl gyorsan a felszínre emelkedniük.

Keszonbetegség

A keszonbetegség a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből túl hamar ér valaki kisebb nyomású helyre. Nagyobb nyomáson ugyanis megnő a belélegzett gázok oldékonysága a vérplazmában és a szövetekben, így azok nagy mennyiségű nitrogéngázt, oxigéngázt és szén-dioxidot tartalmaznak. Amikor valaki hirtelen kisebb nyomású térbe kerül, a gázok oldékonysága csökken, így buborékok formájában kiválnak (elsősorban a nitrogéngáz). A gázbuborékok a kapillárisokba kerülve a környező sejtek oxigénhiányát okozzák, elsősorban az agyban, de az ízületekben, a bőrben és a tüdő ereiben is. Következményei halálosak is lehetnek.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 22:33
  2. 22:19
  3. 22:06
  4. 22:03
  5. 21:54
  6. 21:49
  7. 21:42
  8. 21:32
  9. 21:30
  10. 21:19
  11. 21:06
  12. 21:05
  13. 20:55
  14. 20:42
  15. 20:32
  16. 20:30
  17. 20:23
  18. 20:21
  19. 20:19
  20. 20:17
  21. 20:16
  22. 20:09
  23. 20:07
  24. 20:06
  25. 20:05
  26. 20:03
  27. 20:03
  28. 19:51
  29. 19:37
  30. 19:36
  31. 19:24
  32. 19:10
  33. 18:58
  34. 18:56
  35. 18:48
  36. 18:45
  37. 18:38
  38. 18:29
  39. 18:27
  40. 18:20
  41. 18:01
  42. 17:48
  43. 17:36
  44. 17:21
  45. 17:06
  46. 17:03
  47. 16:53
  48. 16:35
  49. 16:32
  50. 16:32
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása