• 7 °C, esős

Dekompressziós betegségben szenvedtek az Ichthyosaurusok

LM, 2012. május 21., hétfő 17:51
Keszonbetegségben (dekompressziós betegség) szenvedhettek a dinoszauruszok korabeli "delfinek", az Ichthyosaurusok (halgyíkok) – állítják a Kansasi Egyetem paleontológusai, akik tanulmányukat a Naturwissenschaften legújabb számában tették közzé.

A halgyíkok tüdővel lélegző tengeri hüllők voltak. Az Ichthyosauridae család 245 millió évvel ezelőtt jelent meg. Testhosszuk körülbelül 2,5 méter, testtömegük körülbelül 150 kilogramm lehetett. Törzsük kecsesen áramvonalas volt és izmos, a mellső végtagok uszonyszerűvé alakultak, úszásra és irányításra egyaránt szolgált. A hátsó végtagok elcsökevényesedtek, de még megvoltak. A hátuszony a cápákéhoz hasonlóan háromszög alakú volt, így biztosította az állat egyensúlyát a vízben. A csőrszerűen megnyúlt állkapcsokban több sor kisméretű fog sorakozott. Szemeik nagyok voltak a pupillát szarulemez erősítette, ezért az állat a zavaros vízben is jól látott.
Az állatok a farokúszó erős csapásaival hajtották magukat előre, és nagy sebességre voltak képesek. Ám ha túl gyors volt az emelkedés a mélyből a sekélyebb vizekbe, a halgyíkoknál keszonbetegség (dekompressziós betegség) alakult ki, erről tanúskodnak „sebhelyes” csontjaik – olvasható a New Scientist (http://www.newscientist.com) tudományos hírportálon.

Bruce Rothschild, a Kansasi Egyetem paleontológusa kutatócsoportjával Ichthyosaurus-csontok ezreit vizsgálta meg, amelyek a triász-, jura-, valamint a krétakorból származtak. Míg a triászkori halgyíkoknál nem találtak keszonbetegségre utaló elváltozásokat, a jura és a kréta időszakból származó Ichthyosaurusok 15-20 százaléka szenvedett dekompressziós betegségben.

Hogy miért voltak a későbbi földtörténeti korokban élő halgyíkok hajlamosabbak a keszonbetegségre? Bruce Rothschild szerint a jura időszakban jelentek meg a hatalmas tengeri ragadozók, és a halgyíkoknak előlük való menekülés közben kellett túl gyorsan a felszínre emelkedniük.

Keszonbetegség

A keszonbetegség a légembólia egyik típusa, amely akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből túl hamar ér valaki kisebb nyomású helyre. Nagyobb nyomáson ugyanis megnő a belélegzett gázok oldékonysága a vérplazmában és a szövetekben, így azok nagy mennyiségű nitrogéngázt, oxigéngázt és szén-dioxidot tartalmaznak. Amikor valaki hirtelen kisebb nyomású térbe kerül, a gázok oldékonysága csökken, így buborékok formájában kiválnak (elsősorban a nitrogéngáz). A gázbuborékok a kapillárisokba kerülve a környező sejtek oxigénhiányát okozzák, elsősorban az agyban, de az ízületekben, a bőrben és a tüdő ereiben is. Következményei halálosak is lehetnek.

Forrás: MTI
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása