Egerszegi, Gábor Zsazsa, Hajós Alfréd: ”magyar” kisbolygók az űrben

WL
Forrás: MTI
2012. augusztus 01., szerda 22:13

Huszonöt magyar felfedezésű kisbolygó névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió, kapott aszteroidát többek közt Bay Zoltán, Ruttkai Éva, Apáczai Csere János, Hajós Alfréd és Farkas Bertalan.

Nyomtatás

„A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már ezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni” – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján. Egy újonnan talált égitestnél először annak követését kell megoldani. Ehhez legalább három különböző éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb, ha egy hónapon át követik.

„Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut, már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet, hogy pályáját pontosan megismerjük. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámozza az égitestet, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. Az utóbbi másfél évben 25 névjavaslatot juttattak el a hazai kutatók az IAU-hoz” – emeli ki az MCSE honlapja.

Illusztris névsor

Bay Zoltán (1900–1992) fizikusról, a magyar holdradarkísérlet résztvevőjéről neveztek el egy 6-7 kilométer átmérőjű kisbolygót, amely háromszor messzebb kering a Naptól, mint a Föld. Keringési ideje 5,42 év.
Kisbolygót „kapott” Sajnovics János (1733–1785) jezsuita szerzetes, aki elsőként támasztotta alá tudományos érvekkel a lapp és a magyar nyelv rokonságát, Bláthy Ottó (1860–1939) gépészmérnök, aki 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával közösen megalkotta a transzformátort, de feltalálta a fogyasztásmérőt és a háromfázisú generátort is.

Ruttkai Éva nevét viseli egy 3,4 kilométer átmérőjű, 5,2 éves keringési idejű aszteroida. A csillagászok azért az adott égitestet választották a színésznő „számára”, mert a magyar felfedezések közt a megelőző, 132874-es sorszámú kisbolygó Latinovits Zoltán nevét viseli. Így a legendás színészpáros kisbolygói egymás után következnek a listájukban. Meglehetősen nagy, 5-6 kilométeres, 5,4 éves keringési idejű aszteroida viseli Apáczai Csere János (1625–1659) nevét, akinek egyebek közt az első magyar nyelvű enciklopédiát köszönhetjük. Kisbolygót kapott Hajós Alfréd (1878–1955) építészmérnök, gyorsúszó, az első magyar olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai, négyszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok, valamint Darnyi Tamás, aki négy olimpiai aranyérmével, négyszeres világbajnoki és nyolcszoros Európa-bajnoki címével máig a legeredményesebb magyar férfi úszó.

Egy, a kisbolygóöv külső felében keringő, 2-3 kilométeres égitestet a kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenusról, Kolonics Györgyről neveztek el, akit ötödik olimpiájára készülve, edzés közben ért a halál 2008-ban.
Aszteroidát neveztek el Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrről, aki Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fotografálásáért kapta az elismerést, továbbá Gábor Zsazsáról, kinek 2 kilométer átmérőjű kisbolygója 4,3 év alatt kerüli meg a Napot. Égitestet neveztek el többek közt Almár Iván csillagászról, Hargittai István és Hargittai Magdolna tudósházaspárról, valamint Farkas Bertalanról, az első magyar űrhajósról is.

Címkék

csillagászat, kisbolygó, elnevezés, Nemzetközi Csillagászati Unió