Tavaly fedezték fel Uxul főterén a királyi palotaegyüttest. A 120 méterszer 130 méteres komplexum legkevesebb tizenegy különálló épületből és öt udvarból állt. Az építkezést Kr. u. 650 körül fejezték be, akkor, amikor a szomszédos Calakmulban uralkodó Kaan-dinasztia kezdte kiterjeszteni hatalmát Uxulra, az eredetileg kis, független városállamra. A város központjában lévő épületek hűen tükrözik a nagyhatalom politikai és katonai terjeszkedését.

A Kaan-dinasztia befolyása 705 után csökkenni kezdett, majd egy helyi uralkodócsalád jutott hatalomra. Uralmuk néhány nemzedéken át tartott, a 9. század elején viszont Uxul elnéptelenedett – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

Az idei ásatások során a K2 jelű épület déli szobái alatt, másfél méteres mélységben rábukkantak egy maja sírkamrára, amelyben egy fiatal férfi aludta örök álmát. Az elhunytat a hátára helyezték, kezeit a hasán kulcsolták össze, köréje pedig négy cseréptálat és öt cserépkupát helyeztek. Az igen jó állapotban fennmaradt edények némelyike gazdagon díszített.

Nikolai Grube professzor tájékoztatása szerint az egyik kupa felirata azt tudatja, hogy egy fiatal férfi/herceg ivóedénye, de egy másikon is szerepel a fiatal férfi vagy herceg említése, az utalások azonban nem adnak semmiféle támpontot az elhunyt kilétére. A sírkamra elhelyezkedése és az olyan státuszszimbólumok hiánya, mint a jáde ékszerek arra utalnak, hogy a fiatalember, noha az uralkodócsalád tagja volt, nem tartozott a trón várományosai közé. Az egyik edényen szereplő dátum 711-re utal, vagyis az ifjú herceg halála és a sírkamra építése a 8. század első-második évtizedére tehető.

„A kivételesen jó állapotban fennmaradt kerámiáknak köszönhetően a sírkamra a maja alföld legjelentősebb felfedezései közé sorolható” – hangsúlyozta Nikolai Grube professzor.