Februárban mintegy ezer mobiltelefon-felhasználó körében végeztek felmérést Nagy-Britanniában, ahol a nomofóbia kifejezés 2008-ban megjelent. A megkérdezettek 66 százaléka mondta azt, hogy „szorong a mobiltelefon elveszítésének gondolatától”.

A SecurEnvoy mobiltelefon-biztonsági cég megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás során megkérdezett 18 és 28 év közötti fiatalok körében 76 százalékos volt ez az arány. A megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy két mobiltelefonja van.

„Az okostelefonok és a korlátlan átalánydíjak megjelenésével a jelenség csak tovább erősödött. Mindenkinek egész sor szolgáltatáshoz van hozzáférése. Hol vagyok? Van-e étterem a közelben? Megveszem a vonatjegyet a hétvégére, megtervezem az esti programomat” – összegezte Damien Douani, a FaDa ügynökség újtechnológia-szakértője.

„Néhány éve az SMS volt a nomofóbia egyik megjelenési formája. »Hüvelykujj-generációnak« hívták azokat, akik megállás nélkül üzeneteket pötyögtek. Az internetes okostelefon azonban az SMS tízezerszeresével ér fel” – a szakértő szerint. „A Google-reflex mobiltelefonra került – ha szükségem van egy információra, bárhol megtalálom a választ, ez a megtestesült lehetőség” – hangsúlyozta Damien Douani.

A franciák 22 százaléka vallotta be, hogy nem képes egy napot eltölteni a mobiltelefonja nélkül egy a Mingle cég által márciusban, 1500 felhasználó körében elvégzett felmérés szerint, a 15-19 évesek között ez az arány 34 százalékos volt.

A megkérdezettek 29 százaléka válaszolta azt, hogy nehezen, de kibírja több mint 24 órán át a mobiltelefonja nélkül, míg 49 százalékuk „gond nélkül” megvan nélküle.

„Érthető, hogy az emberek függővé válnak az okostelefontól, hiszen benne van az egész életük, s ha elveszítik vagy elromlik, a világtól teljesen elzárva érzik magukat” – hangsúlyozta Phil Marso író, a február 6-8-ig évente megrendezett mobiltelefon-mentes világnapok szervezője.

„Ez az eszköz elembertelenít. Láttam egyszer egy embert, aki az okostelefonján nézte a városnegyed térképét ahelyett, hogy megkérdezte volna tőlem, hol az az utca, amelyet keres” – mesélte.

„Ezzel párhuzamosan a közösségi hálózatok közösségekkel teremtenek kapcsolatokat, ami az állandó aktualizálás és konzultáció igényét váltja ki. Ha lenne a telefonon egy olyan számláló, amely mutatná, hogy hányszor nézi meg az ember, sokan meglepődnének” – így Damien Douani.

A szakértő szerint a „függés területének valódi kiszélesedéséről” van szó. „Megjelent egy új tünet: »állandóan rajta vagyok a hálózaton«, »megnézem a telefonomat, hátha…«.” „Robotszerűen működő társadalomban élünk, ahol egy sor dolgot kell egyszerre csinálni. A lakosság egy része azt hiszi, ha nincs bekapcsolva, lemarad valamiről. Márpedig ha lemarad az ember valamiről, vagy nem tud azonnal reagálni, szorongás, idegesség alakul ki. Az emberek türelmetlenek” – mondta Phil Marso, aki 2004-ben első könyvét teljes egészében SMS-ekben írta.

„Az okostelefon tönkretesz egyfajta fantáziát. Mindent tálcán kap az ember, nincs többé olyan spontaneitás vagy meglepetés, mintha az ember a mobiltelefonos keresés helyett betérne az egyik utcában lévő étterembe. Kiirtunk egyfajta váratlanságot az életünkből” – vélte az író.