Az idős tudós, aki az orosz űrkutatás atyja, Szergej Koroljov munkatársa volt, műszaki-tudományos munkássága során a rakéták és különböző űreszközök irányítóberendezéseinek kifejlesztésével és gyártásával foglalkozott. Két és fél hónap múlva lett volna százéves. 1912. március 1-jén született a lengyelországi Lódzban.

Családja az első világháború kezdetén költözött át Moszkvába. Már az iskolában érdekelte a rádió- és az elektrotechnika. Több találmánya volt egyszerű hegesztő munkásként. A harmincas évektől repülőgépüzemekben és Bolhovityinov kísérleti tervező irodájában végezte munkáját, ahonnan számos kiemelkedő repülő- és rakétakonstruktőr került ki.

Még nem volt felsőfokú diplomája 1936-ban, amikor a sarki expedíciós repülőgépek elektromos berendezéseit gyártó üzem vezető mérnökévé nevezték ki. A második világháború idején az első rakétaromboló, a BI–1-es létrehozatalában is részt vett. Eljutott Berlinig, ahol a Reichstag falára feljegyezte nevét. Visszaemlékezve elmondta, ez volt élete legboldogabb pillanata. A háborút követően 1945-től ’47-ig Németországban tanulmányozta a rakétagyártási eljárást.

1946-ban a szovjet hadsereg által elfoglalt zónában létrehozták a Rabe orosz–német rakétaintézetet, amelyben a ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozott. A Rabe alapjain később létrejött a Nordhausen intézet, amelynek Szergej Koroljov lett a főmérnöke, és akinek Borisz Csertok az egyik legközelebbi munkatársa volt. Az első orosz ballisztikus rakéták kifejlesztésében nagy része volt.

1950-től valamennyi Koroljov-rakéta – a Voszhod és a Vosztok –, valamint a műholdak és az automata bolygóközi űrállomások irányítóberendezéseit is ő alkotta meg. A Szaljut és a Mir orbitális űrállomások létrehozását ő kezdeményezte. Részt vett az Energia rakéta és a rövid életű Burán űrrepülőgép kifejlesztésében. 1974-től az úgynevezett Energia kutató-fejlesztő intézet és üzem egyik vezető konstruktőre volt, amelyben haláláig tanácsadóként dolgozott.

Iskolát teremtett, amely a mai napig meghatározza a tudományos kutatás-fejlesztés irányait és az orosz űrrepülés színvonalát. Tanított és tudományos értekezésekkel gazdagította korát. Tisztelői legendás emlékezőtehetségét, finom humorát emelik ki. Borisz Csertok hódolt a hegymászásnak, a vízi turizmusnak. Mindennap dolgozott, mert úgy tartotta, hogy a munka a test, az elme és a lélek legjobb edzője.