Kovács András
Kovács András
Mint ismert 2012-ben a vállalkozások továbbra is leírhatják kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat a társasági adóalapból, ugyanakkor – és ez változás a mai állapothoz képest – az innovációs járulék leírási lehetősége megszűnik. Jelenleg azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek nem végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, éves szinten mintegy 22 milliárd forintnyi innovációs járulékot fizetnek be az államkasszába.

A Regionális Innovációs Ügynökségek 2005-óta a Nemzeti Innovációs (Kutatási és Technológiai) Hivatal támogatásával és partnereként működnek. Országos hálózatuk feladata a regionális innovációs folyamatok generálása, összehangolása, koordinálása, a technológiai innovációs hálózatok szervezése, valamint innovációs szolgáltatások nyújtása és ezek hatékonyan működő és működtethető rendszerbe történő integrálása.

A regionális fejlesztési tanácsok december 31-i megszűntével a regionális innovációs ügynökségek egyelőre lebegnek a térben – mondta el az MNO-nak Révai András, a Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség (Innoreg) elnöke. Az innovációs alapról szóló törvény azt mondja, hogy a fejlesztési ügynökségeknek a fejlesztési tanácsokkal együtt gondoskodniuk kell az innovációs folyamatok összhangjáról az adott régióban – tette hozzá.

A mostani törvénycsomag egyelőre nem rendezi, hogy az innovációs ügynökségek a jövőben milyen tevékenységet fognak végezni – hangsúlyozta a szakember. Révai szerint a regionális ügynökségek lehetnek azok a szereplők, akik a Nemzeti Innovációs Hivatal és a helyi szereplők között közvetítenek.

Pórul járhatnak az egyetemek

„Egy olyan tevékenységet szeretnénk elérni, amiben az innovációs kereslet és kínálat egymásra talál.” Révai szerint ezek lehetnek azoknak a vállalkozásfejlesztéseknek az alapjai, amelyek később képesek lehetnek a munkahelyteremtésre. A jövőben is szolgáltatni szeretnénk mindenkinek, aki hozzánk jön, ezek elsősorban egyetemek és vállalkozások – hangsúlyozta az Innoreg elnöke.

Egyelőre készül az új innovációs stratégia, mindenki szeretné látni, hogy a kormányzat milyen irányban képzeli el a fejlesztést, de még várni kell rá egy kicsit – mondta. Az új finanszírozási rendszerről Révai úgy vélekedett, a stabilitás a lényeges a vállalkozások és a pályázatok szintjén is. Ha a körülmények folyamatosan változnak, akkor a fejlődés rendkívüli módon le fog lassulni – tette hozzá.

„Egy változó világban mi is változunk”

Révai szerint az, hogy definiálódott, mi számít kutatás-fejlesztésnek, az mindenképp stabil viszonyokat teremtett. A járulékleírhatóság eltörlése részben a vállalkozásoknál fogja vissza az ilyen jellegű tevékenységet, de az egyetemeknek-kutatóintézeteknek nagy bevétele származott ezekből, az elsődleges probléma náluk fog jelentkezni – fogalmazott a szakértő. Az Innoreg elnöke az intézményi változásokról úgy vélekedett, az ügynökségek keresik a kapcsolódási lehetőségeket a különféle állami hivatalokkal, partnerekkel. „Egy változó világban mi is változunk.”

Az innovációs finanszírozási rendszer természetesen a megújuló energiák területét is érintik, amelynek kapcsán Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója az MNO-nak elmondta, a kulcskérdés természetesen a tőke – ezzel jelenleg az a magyar középvállalati réteg nemigen rendelkezik –, amely az említett folyamatban az élen tudna járni. A tőkét, de legalább a tőke egy részét tehát az államnak kellene biztosítania innovációs (K+F) támogatásként – tette hozzá. „Egy jól működő, fenntartható innovációösztönzési rendszerre lenne szükség.”