Ez áll az ismert hőségmítoszok mögött

Téveszmék zsákutcájában: ne így hűtsük magunkat a hőségben

kn

2014. július 25., péntek 17:05, frissítve: péntek 17:11

Valóban a jeges italok segítenek a legjobban elviselni a hőséget? Tényleg a jéghideg zuhany a megfelelő választás izzadás ellen? Igaz, hogy árnyékban nem lehet leégni? Ilyen és hasonló mítoszokról rántjuk le a leplet.

Amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölé kúszik, legszívesebben egész nap a jéghideg zuhany alá állnánk be, de sajnos nem tehetjük, és nem is biztos, hogy jó lenne, ha tényleg ezt a módját választanánk a kánikula elviselésének. Mégis, mit lehet tenni, hogy valahogyan túléljük és elviseljük ezt az aszfaltolvasztó hőséget? A Focus.de utánajárt és lerántotta a leplet az öt legismertebb hőségmítoszról. Íme.

1. A hideg víz frissít a legjobban?

Habár jónak tűnik, hogy 30 fok feletti hőmérsékletnél jeges italokkal enyhítsük szomjunk, ez valójában nem jó ötlet. „A jéghideg italokat a szervezetnek először fel kell melegítenie a megfelelő hőmérsékletűre” – mondta Hans-Michael Mühlenfeld háziorvos, a brémai háziorvosok szövetségének elnöke. A hideg italok aktiválják az anyagcserét, ami miatt viszont még inkább izzadunk.

Hőségben nagyon fontos, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk – figyelmeztet Mühlenfeld. Nagyon nem mindegy, milyen itallal oltjuk szomjunkat. Azok a folyadékok, amelyek nagyjából olyan hőmérsékletűek, mint a testünk, a legalkalmasabbak, nem jelentenek ugyanis többletterhet a szervezet számára. Nemhiába isznak a mediterrán országokban nyáron a jéghideg italok helyett langyos teát. A táplálkozási szakértők egybehangzó véleménye szerint remek ötlet kánikulában langyos mentateát inni. A forró italokat ugyancsak jobb inkább a hőségben elkerülni, ez különösen vonatkozik azokra, akik keringési problémákban szenvednek. „A forró italok a hőség miatt már eleve legyengített keringési rendszert tovább gyengíthetik – hangsúlyozta Carsten Köhler, a tübingeni egyetem orvos-igazgatója. A szakértő szerint tehát célszerű elkerülni a szélsőségeket, de megfelelően kell hidratálni. Sokat segíthet például, ha a csuklót vagy az alkart vízbe merítjük.

A Német Táplálkozási Társaság szerint egy átlagos napon is 1,5 liter folyadékot kell meginnunk, hőségben akár 3-4 literre is szüksége lehet a szervezetnek. Ajánlások szerint a legjobb, ha vizet vagy gyógynövényből készült cukormentes folyadékot iszunk, de a gyümölcs is jó választás. Túl gyorsan azonban nem szabad innunk, mert az bél- és gyomorpanaszokhoz is vezethet, illetve négy liternél – ha nem indokolt – sem tanácsos több folyadékot magunkhoz vennünk, mert a szervezet a nap folyamán csak meghatározott mennyiséget tud kiválasztani. Ha túl sok a folyadékbevitel (tíz liter körüli), amivel nem bír el a szervezet, akkor a vér a normálishoz képest felhígul, a sókoncentráció csökken. Ennek következtében izomgyengeség, görcsrohamok, tájékozódási zavar, szívelégtelenség vagy a legrosszabb esetben halálos agyi ödéma is bekövetkezhet.

Hova meneküljünk a forróság elől?

2. Izzadás ellen jéghideg zuhany?

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy egy hűvös zuhany valóban frissít forró napokon, de ettől sajnos még többet fogunk izzadni. Az embernek is, mint minden emlősnek, muszáj állandó hőmérsékleten – 36,7 fokon – tartania a testét, attól függetlenül, hogy nagyon hideg, vagy nagyon meleg van kint. A bőrünkön található érzékelők folyamatosan információkat küldenek a hipotalamuszunkba, ahol a hőközpontunk is van. A test folyamatosan szabályoz: izzad, ha túl meleg van, és reszket, illetve összehúzódnak az erek, ha túl hideg.

Hideg zuhany esetén a szenzorok tehát azt küldik az agyba, hogy vigyázat, kint hideg van, minek következtében az erek összehúzódnak, és a test nem bocsát ki több hőt. Ennek következtében azonban a hideg zuhany után az ember rendkívüli módon fog izzadni. Ha le akarjuk hűteni magunkat, akkor vegyünk hideg lábfürdőt, vagy használjunk vízpermetet.

3. Le lehet égni árnyékban?

Tévedés azt hinni, hogy az UV sugarak árnyékban elkerülhetők. A felhők, a szmog vagy a napernyő a napsugarak UV sugárzásának csak egy részét törik meg. Az UV sugárzás legnagyobb részét a porrészecskék és a levegő összetevői is megtörik, majd párhuzamosan szétoszlik a Föld felszínén, így érve el minket – mondta Eckhard Breitbart, a dermatológiai megelőzés szakértője, aki szerint az árnyékban az embert 30-40 százalékos UV sugárzás éri.

Napernyő kontra lombkorona
Napernyő kontra lombkorona
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Míg a napernyők az UV sugárzás 30 százalékát tartják vissza, addig a fa adta árnyék akár a 80 százalékát is. Az épületek, a víz vagy a homok viszont visszatükrözik az UV sugarakat. Tehát ezek után ahhoz, hogy barnák legyünk, nem érdemes a tűző napon feküdnünk, árnyékban is közel olyan hatást érhetünk el. A leégésnek igazából semmi köze nincs a hőmérséklethez – ezt nagyon jól tudják azok, akik égtek már le sípályán. Az UV sugárzás és a hőmérséklet független egymástól. Az UV sugárzás sokkal intenzívebb a magas hegyekben, mint a völgyekben.

Napozás és egészség

4. Szűk miniszoknya hőségben?

Hajlamosak vagyunk hőségben rövid, de szűk ruhákat magunkra venni, holott a hosszú, lenge ruhák a legjobbak. Minél szorosabb ugyanis egy ruha, annál melegebb is. Ráadásul a hosszú ruha kiválóan véd az UV sugárzás ellen is. Csekély szerepet játszik viszont a ruha színe. Bár a fekete szövet több hőt nyel el, de többet is bocsát ki. Azt a hőt, amit a test termel, le kell adni, emiatt azonban jobb választás a sötét lenge ruha, mint a világos szűk. Ez is lehet az oka annak, hogy a beduinok sötét ruhákat hordanak.

5. Evés után nem úszunk?

Ezt a szabályt valószínű minden gyerek ismeri: teli hassal nem megyünk a vízbe. Valóban így van, ugyanis a szervezet evés után az összes energiát az emésztésre fordítja. Melegben érdemes könnyű ételeket enni. De vigyázat, nem minden könnyű, ami annak látszik: a salátát például nehezebb megemészteni, mint a bolognai spagettit.

Forrás: Focus.de