Az ámbráscetek által a bélfal védelmére kiválasztott szürke, néha feketés, viaszos állagú illatos ámbra évszázadok óta a parfümgyártás alapanyaga, mivel megakadályozza az illatok felbomlását. Amikor a bálna kiöklendezi az ámbrát, az reakcióba lép a sós tengervízzel, megszilárdul és lerakódik a partokon. Moby Dick című klasszikus művében Herman Melville aprólékosan leírja, hogyan gyűjtik be az ámbrát az óceán partjain.

A tudósok régóta keresik e ritka, drága alapanyag (kilója 10 ezer dollárba, azaz több mint 2 millió forintba kerül) ipari anyaggal történő kiváltását, annál is inkább, mert az ámbrát tekintik a bálnavadászat egyik fő indokának – mondta el Joerg Bohlmann, a vancouveri Brit Columbia-i Egyetem tanára. A kutató szerint a fenyőkben, illetve a zsályalevélben található cisz-abienol nevű molekula helyettesítheti az ámbrát a parfümgyártásban, mert szintén képes az illatok konzerválására. A molekula kiválasztása azonban továbbra is igen nehéz és költséges.

„Most fedeztünk fel viszont egy balzsamfenyőgént, amely még alkalmasabb e természetes tulajdonságok előállítására, és amely olcsóbbá és hatékonyabbá teheti a gyártást” – mondta Joerg Bohlmann, aki kollégájával, Philippe Zerbe-bel a napokban tette közzé tanulmányát a Journal of Biological Chemistry című szakfolyóiratban.
Bohlmann szerint a balzsamfenyő génje élesztőbe illesztve lehetővé teszi a cisz-abienol ipari méretű gyártását, és így az ámbra kiváltását a parfümgyártásban.

„Ha megkérdezik az embereket, mivel illatosítanák magukat szívesebben, bálnahányadékkal vagy fenyőgyantával, nyilván nem az első megoldást választják” – tréfálkozott a kutató. A Brit Columbia-i Egyetem engedélyezni fogja egy biotechológiai vállalatnak a felfedezés kereskedelmi célú hasznosítását.