A Boncuklu Höyük régészeti lelőhelyet egy évtizede fedezték fel Catalhöyük neolitikus helyszín közelében, amely idén került a UNESCO világörökségi listájára. Ez az egyik legkorábbi település, ezer évvel idősebb, mint Catalhöyük. Abból az időszakból származik, amikor a vadászó–gyűjtögető közösségek kezdtek felhagyni a nomád életmóddal, és hozzáfogtak a földműveléshez. A falu lakói ovális vályogtégla házakban éltek, megművelték a földet, de emellett vadásztak és kereskedtek is a vidék más közösségeivel.

„A helyszín segítségével megérthetjük, hogyan alkalmazkodtak a közösségek, miként hagytak fel a nomád életmóddal és tértek át a földművelésre, amely aztán egész Európában és Ázsiában elterjedt” – hangsúlyozta Andrew Fairbairn, a Queenslandi Egyetem régésze, az ausztrál expedíció vezetője. Hozzátette: Boncuklu Höyük az első régiók egyike, ahol az új életmód meghonosodott.

Termékeny félhold

Régóta érdekli a kutatókat, hogy miként terjedt a földművelés, amely a feltételezések szerint az úgynevezett termékeny félholdban alakult ki. Egyesek szerint az onnan elvándorló népesség vitte magával az új ismereteket, mások szerint maguk a helyi vadászó–gyűjtögető közösségek kezdték kifejleszteni a növénytermesztést, vele együtt meghonosítva az új életmódot. „Boncuklu Höyük azon ritka helyszínek közé tartozik, ahol megismerhetjük, miként zajlott le ez a folyamat” – vélekedik Andrew Fairbairn.

Az eddigi ásatások során egyéb leletek mellett emberi maradványok is előkerültek, az oxigén és a szén stabil izotópjainak vizsgálata a csontokban sokat elárul gazdájuk étrendjéről, származási helyéről.

„Az őskori közösségeken belül általában azonos volt az étrend, ezt elárulják az izotópok. Aki különbözik, az nagy valószínűséggel jövevény” – magyarázta az ausztrál expedíció vezetője. Az izotópvizsgálatok tanúsága szerint úgy tűnik, hogy a férfiak, akik a földet örökölték, általában egy helyben élték le az életüket, a nők pedig különböző településekre vándoroltak.

A civilizáció bölcsőjének tartott termékeny félhold a Közel-Kelet félhold alakú területe, amely eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is. A fogalmat James Henry Breasted amerikai egyiptológus vezette be 1916-ban.