Te is fiam, aeroszol?

Ezreket öl meg a rossz beltéri levegő

Veczán Zoltán, 2016. február 28., 10:00
Nemcsak a gyárak és autók miatt romlik a levegő minősége, és így áttételesen a lakosság egészsége. Kiderült: saját otthonunkban is veszélyek leselkednek ránk.

Bár a kültéri levegő szennyezettségét aránylag régóta mérik és dokumentálják, korántsem csak a szmog és a szálló por szedi áldozatait: ezrekkel végez a beltéri légszennyezettség, köszönhetően az olyan mindennapi használati tárgyaknak, mint a hibás gázkazánok, fűtő- és főzőberendezések, vagy akár a rovarirtók és a légfrissítők – egy nemrég megjelent brit jelentés szerint. A kutatási eredményeket összefoglaló, 120 oldalas jelentés, amely a Minden lélegzetvételünk: a légszennyezettség élethosszig tartó hatása címet viseli, figyelmeztetőleg citálja a WHO 2012-es adatát, miszerint az eddig gondoltnál jóval több, mintegy évi 99 ezer halálesetért okolható a beltéri légszennyezés – csak Európában.

A jelentést a Royal College of Physicians (RCP) és a Royal College of Paediatrics and Child Health (RCPCH) jegyzi. A kutatók a rossz bojlerek, kazánok és gáztűzhelyek halálos szén-monoxid- és nitrogén-oxid-kibocsátását tartják az egyik legveszélyesebb faktornak. – Magyarországon a katasztrófavédelem honlapja szerint egyébként 2014-ben 430 esetben történt szén-monoxid-mérgezés, és 12 emberrel végzett az alattomos gáz. Emellett a jelentés szerzői az olyan hétköznapi tárgyakat is célkeresztbe állítják, mint a légfrissítők, tisztálkodó- és tisztítószerek. Ez utóbbiak olyan illékony szerves vegyületeket használnak, amelyek könnyedén a levegőbe kerülhetnek. Ami a dezodorokat illeti: az Independent nem olyan régen adott hírt arról a brit tinédzserről, akinek halálát a túlzásba vitt dezodorhasználat következtében belélegzett butángáz okozta.

Ragasztók, atkák, csukott ablakok

Emellett a kutatók rámutattak: bizonyos bútorok, szövetanyagok, lakberendezési tárgyak, ragasztók és szigetelőanyagok formaldehidrészecskéket párologtathatnak, ami a tüdőt irritálja. Ott vannak még – a közismerten nagyon káros passzív dohányzás mellett – a szerves anyagok a házi poratkától az állatok szőréig, amelyek szintén károsak lehetnek az emberi egészségre. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy közben – sokszor a fűtésszámla visszavágása végett – próbáljuk megszüntetni a huzatot és javítani otthonaink szigetelését. A jelentés figyelmeztet: a gyermekek fokozottan érzékenyek a szennyezett levegőre, amelynek élethosszig tartó hatása lehet egészen a magzatkortól kezdve. Hathat a tüdő és a vese fejlődésére is, sőt kismamák esetében vetéléshez is vezethet a szenynyezett levegő, emellett a lakosság körében növeli a későbbi agyvérzés és szívroham kockázatát, és kapcsolatba hozható az asztmával, a cukorbetegséggel, az elhízással és a rákkal is.

A kutatók szerint többet kellene tenni a lakosság védelmében, a helyi hatóságok például kitilthatnák az autóforgalmat az erősebben légszennyezett városrészek iskolái környékéről, a szabályok szigorításával pedig visszavághatnák a károsanyag-kibocsátást.

Tanulási nehézséget is okozhat

A munkacsoportot vezető Stephen Holgate a brit The Telegraphnak nyilatkozva úgy vélte: kötelességük felszólalni, ha ennyire nyilvánvaló, ugyanakkor elkerülhető okokból vannak halálos veszélynek kitéve az emberek; kollégája, Andrew Goddard szerint pedig a légszennyezettség csökkentése sokakat óvhatna meg a fokozatosan kialakuló betegségektől, és az egészségügyi ellátórendszerre is jó hatással lenne. A kutatásban szintén részt vevő Jonathan Grigg szerint a kormányzat dolga lenne felmérni, hogy a gyerekek és fiatalok közül kik a leginkább kitettek a légszennyezettség hosszú távú következményeinek.

A Channel 4 egyik műsora azt állítja, hogy a nagyközönség jóval több légszennyező anyagot lélegez be, mint a hivatalos adatok mutatják; ez a fenti problémákon kívül a gyermekek tanulási készségére is káros hatással van. Egy 3 ezer fős, 7–9 éves diákok bevonásával készült felmérés szerint az iskola típusától függetlenül azok, akik rosszabb levegőjű környéken élnek, rosszabbul teljesítenek a teszteken, és gyengébb a memóriájuk is.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 25.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 18:32
  2. 18:12
  3. 18:10
  4. 18:08
  5. 17:54
  6. 17:46
  7. 17:25
  8. 17:05
  9. 17:00
  10. 16:50
  11. 16:48
  12. 16:44
  13. 16:30
  14. 16:24
  15. 16:09
  16. 16:05
  17. 16:02
  18. 15:54
  19. 15:45
  20. 15:34
  21. 15:12
  22. 15:05
  23. 14:51
  24. 14:30
  25. 14:16
  26. 14:11
  27. 14:01
  28. 13:50
  29. 13:40
  30. 13:31
  31. 13:10
  32. 13:02
  33. 12:48
  34. 12:45
  35. 12:33
  36. 12:30
  37. 12:25
  38. 12:25
  39. 12:13
  40. 12:06
  41. 12:04
  42. 11:56
  43. 11:40
  44. 11:20
  45. 11:05
  46. 11:02
  47. 10:42
  48. 10:33
  49. 10:32
  50. 10:21
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása