Az automatikus vezérlésű dokkolás csaknem nyolc percig tartott. A kínai média az irányítási központból folyamatosan hírt adott az űrhajó helyzetéről, a kísérleti űrállomásmodul megközelítéséről és a csatlakozásról.
Kína a Sencsou–8 legénység nélküli űrhajóval 2011 novemberében már végzett automatikus dokkolási műveletet.

Fotó: collectspace.com


A legfrissebb jelentések szerint az űrhajósok, köztük Liu Jang, Kína első női űrhajósa, jó lelki és fizikai állapotban vannak, minden műszaki, technikai körülmény adott ahhoz, hogy az átszállás problémamentes legyen. A Tienkung–1 kész az űrhajósok hosszabb idejű ott tartózkodásának biztosítására – mondta a kínai űrprogram szóvivője.

A tervek szerint a három űrhajósból ketten lépnek át az űrállomásmodul fedélzetére, egyikük biztonsági okokból az űrhajón marad. A Sencsou–9 küldetésének legfontosabb feladata a kézi vezérlésű dokkolás végrehajtása lesz, amire egy későbbi időpontban kerül sor.

Fotó: Space.com
A Sencsou-program az első kínai űrprogram, amelyben emberek utaznak a fedélzeten, azonban ennek keretében Sencsou űrhajókkal végeztek már emberes és emberek nélküli repüléseket is egyaránt. A Sencsou-programban indították az első kínai űrhajósokat a világűrbe, így Kína lett a harmadik ország – a Szovjetunió/Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok után –, amelyik erre önerőből volt képes.