A 2000 végén hatályba lépett európai uniós Víz keretirányelv fő céljai között szerepel, hogy a vízvédelem kiterjesztésével 2015-ig jó állapotba kerüljön minden felszíni és felszín alatti víz a közösség egész területén. A legtöbb olyan tagállamban, amely a nemzetközi vízgyűjtő terület része, hatályba léptek a szükséges intézkedések és együttműködési egyezmények.

Az Európai Unió vizeire nagy fenyegetést jelentenek a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezések. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának mikrobiológiai tanszéke, a temesvári Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság március végén indított közös kutatási programot a kiemelten veszélyes anyagok vizsgálatára a Maros folyóban. Az uniós támogatással zajló projekt célja a folyó vízminőségének vizsgálata a magyar–román határ mindkét oldalán.

A projekt során a Víz keretirányelv listáján szereplő, kiemelten veszélyes anyagok mellett sor kerül olyan szennyezések mérésére is, melyek jelenléte regionális problémát jelent a Maros vizében. A projekt kiemelt célja egy speciális, szennyezőanyagok lebontására képes mikrobákból álló törzsgyűjtemény létrehozása is.

A szakemberek rendszeresen mérik, hogy a kiemelten veszélyes szennyezőanyagok jelenléte egy éven belül hogyan alakul az évszakok váltakozásával. Megvizsgálják a folyóban a baktériumok és gombák sokféleségét, valamint azoknak a fajoknak az előfordulási arányát, amelyek képesek a kiemelten veszélyes szennyező anyagok lebontására vagy semlegesítésére. A mikroorganizmusok sokféleségének vizsgálata és a szennyező anyagok lebontására képes törzsek azonosítása modern molekuláris biológiai és analitikai módszerekkel történik. A projekt során létrejövő törzsgyűjteményben elhelyezett törzsek felhasználásával a jövőben lehetőség nyílhat a szennyező anyagok lebontását célzó technológiák kifejlesztésére.