Fényt derítettek a történelem sokat vitatott fejezetére

LM, 2012. április 27., péntek 12:33
Négy kőkorszaki európai ember DNS-ének elemzése tárta fel, hogy miként vándorolhattak délről az északabbra fekvő területekre a földművesek, és hogyan keveredtek az ott élő vadászó–gyűjtögető emberekkel.

A svéd–dán együttműködésben készült tanulmány – amely a Science tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg – az emberi történelem egyik sokat vitatott fejezetére derít fényt, arra, hogy miként terjedt át a földművelés a Közel-Keletről Európába.

Gazdálkodás

A tudósok úgy vélik, hogy a földművelés 11 ezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten alakult ki, és a kontinentális Európa nagyobb részén körülbelül 5 ezer éve terjedt el. A mostani kutatási eredmények arra utalnak, hogy a gazdálkodási technikákat a mediterrán régióban élő déli népek vezették be, akik módszereiket elvitték az északi vadászó–gyűjtögető népekhez is.

Svédországban találták meg azokat a nagyjából 5 ezer éves emberi maradványokat, amelyek DNS-ének elemzése a mostani tanulmány megállapításaihoz vezetett. A négy ember közül egy földműves lehetett, három pedig vadászó–gyűjtögető életmódot folytathatott, amire a sírhely vizsgálatából, az eltemetés körülményeiből következtettek a szakemberek.

„Két különböző kultúrából származó genetikai adatokat elemeztünk, amelyek nagyjából ugyanabban az időben léteztek, egymástól mintegy 400 kilométerre” – magyarázta Pontus Skoglund, a tanulmány vezető szerzője.

Miután összehasonlították adataikat a mai európai lakosságéval, úgy találták, hogy a vadászó–gyűjtögető emberek genetikai változatai kívül estek a modern népesség változatain. A földművesnél fellelt genetikai változatok viszont jól egybeestek a mediterrán népességével.

Keveredés

Az eredmény arra utal, hogy a földműves kultúrák tagjai északra vándoroltak, és vitték magukkal a növények ültetésében, a vetésben megszerzett tapasztalatukat, majd keveredtek a helyi lakossággal, és őket is megtanították arra, hogy miként termelhetik meg élelmüket.

„A kőkorszaki földműves genetikai profilja jól egyezett a mediterrán térségben, például Cipruson ma élő emberekével” – emelte ki Skolund, aki az Uppsalai Egyetem végzős hallgatója.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 12:22
  2. 12:15
  3. 12:10
  4. 11:58
  5. 11:52
  6. 11:50
  7. 11:49
  8. 11:45
  9. 11:38
  10. 11:31
  11. 11:30
  12. 11:29
  13. 11:23
  14. 11:23
  15. 11:17
  16. 11:16
  17. 11:15
  18. 11:10
  19. 11:06
  20. 11:05
  21. 11:01
  22. 10:52
  23. 10:46
  24. 10:45
  25. 10:43
  26. 10:35
  27. 10:33
  28. 10:29
  29. 10:28
  30. 10:26
  31. 10:26
  32. 10:22
  33. 10:21
  34. 10:18
  35. 10:10
  36. 10:09
  37. 09:56
  38. 09:53
  39. 09:41
  40. 09:40
  41. 09:37
  42. 09:30
  43. 09:27
  44. 09:24
  45. 09:13
  46. 09:11
  47. 09:05
  48. 08:59
  49. 08:45
  50. 08:42
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása