A svéd–dán együttműködésben készült tanulmány – amely a Science tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg – az emberi történelem egyik sokat vitatott fejezetére derít fényt, arra, hogy miként terjedt át a földművelés a Közel-Keletről Európába.

Gazdálkodás

A tudósok úgy vélik, hogy a földművelés 11 ezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten alakult ki, és a kontinentális Európa nagyobb részén körülbelül 5 ezer éve terjedt el. A mostani kutatási eredmények arra utalnak, hogy a gazdálkodási technikákat a mediterrán régióban élő déli népek vezették be, akik módszereiket elvitték az északi vadászó–gyűjtögető népekhez is.

Svédországban találták meg azokat a nagyjából 5 ezer éves emberi maradványokat, amelyek DNS-ének elemzése a mostani tanulmány megállapításaihoz vezetett. A négy ember közül egy földműves lehetett, három pedig vadászó–gyűjtögető életmódot folytathatott, amire a sírhely vizsgálatából, az eltemetés körülményeiből következtettek a szakemberek.

„Két különböző kultúrából származó genetikai adatokat elemeztünk, amelyek nagyjából ugyanabban az időben léteztek, egymástól mintegy 400 kilométerre” – magyarázta Pontus Skoglund, a tanulmány vezető szerzője.

Miután összehasonlították adataikat a mai európai lakosságéval, úgy találták, hogy a vadászó–gyűjtögető emberek genetikai változatai kívül estek a modern népesség változatain. A földművesnél fellelt genetikai változatok viszont jól egybeestek a mediterrán népességével.

Keveredés

Az eredmény arra utal, hogy a földműves kultúrák tagjai északra vándoroltak, és vitték magukkal a növények ültetésében, a vetésben megszerzett tapasztalatukat, majd keveredtek a helyi lakossággal, és őket is megtanították arra, hogy miként termelhetik meg élelmüket.

„A kőkorszaki földműves genetikai profilja jól egyezett a mediterrán térségben, például Cipruson ma élő emberekével” – emelte ki Skolund, aki az Uppsalai Egyetem végzős hallgatója.