Az NGC 1187 katalógusjelű spirálgalaxis hatvanmillió fényévnyire, az Eridanus (Folyó) csillagképben található, amely azt a legendás folyót jeleníti meg, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apja, a Napisten Héliosz szekerével.

A galaxis arról nevezetes, hogy az elmúlt harminc évben két szupernóva-robbanást, masszív csillag végső ellobbanását is észleltek benne. Az egyiket 1982-ben érte utol a végzete, a szupernóva az SN 1982R katalógusszámot kapta. A második szupernóva robbanását 2007-ben észlelték, amelyet az SN 2007Y-ként „vettek lajstromba” – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

„A szupernóva-robbanások a világegyetem legnagyobb energiájú eseményei közé tartoznak. Fényük az egész univerzumot bevilágítja, teljes galaxisokat túlragyogva, mielőtt több hét vagy hónap után elhalványulnak” – hangsúlyozza az ESO közleménye.

Ezek az eddigi legrészletesebb felvételek

A VLT által készített legújabb képek az eddigi legrészletesebb felvételek a galaxisról. Tanúságuk szerint az SN 2007Y mind a mai napig, jóval a maximális fényesség elmúlta után is észlelhető, a szupernóva a felvétel alján „lapult meg”.

A képeken jól nyomon követhető a csillagváros lélegzetelállító szerkezete: legalább féltucatnyi spirálkar látható, amelyeken a kék pöttyök a fiatal, forró csillagokat jelzik.

A galaxis központi régiójában helyezkednek el az idős csillagok, itt por és gázfelhők is találhatók, amelyek az új felvételeken sárgás színben láthatók. Az NGC 1187 „szívében” egy finom „húrszerkezet” figyelhető meg, amely segít a spirálkarokból a gázokat a galaxis központjába áramoltatni, beindítva a csillagtermelést a régióban.

A háttérben több távoli galaxis is kivehető a felvételeken, közülük néhány olyan fényes, hogy átragyognak az NGC 1187 korongján.