Folyamatosan terjed a halálzóna

TT, 2012. július 1., 21:15, frissítve: hétfő 10:40
Nemcsak a mezőgazdaságból származó műtrágyák miatt, hanem a globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése – mutatták ki német kutatók.

A Balti-tenger élővilágát vizsgáló IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) szakértői a tengerfenékről vett minták alapján feltérképezték az utóbbi bő ezer év folyamatait. Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy a halálzónák kiterjedése az éghajlat változásával párhuzamosan alakult.

A 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyban hasonlóak: egyaránt jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre. A hűvösebb periódusokban, így az úgynevezett kis jégkorszakban – amelyet a 14-19. század közötti időszakra tesznek – keletkezett üledékekben viszont nincsen laminált rétegződés, ami arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul – írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékközeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is, a kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak, a globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 09:13
  2. 08:54
  3. 08:53
  4. 08:45
  5. 08:34
  6. 08:30
  7. 08:14
  8. 08:09
  9. 08:00
  10. 07:53
  11. 07:29
  12. 07:27
  13. 07:08
  14. 07:00
  15. 06:01
  16. 05:34
  17. 23:22
  18. 23:00
  19. 22:54
  20. 22:41
  21. 22:20
  22. 22:02
  23. 21:47
  24. 21:31
  25. 21:25
  26. 21:23
  27. 21:06
  28. 20:50
  29. 20:47
  30. 20:33
  31. 20:26
  32. 20:19
  33. 20:17
  34. 20:14
  35. 20:11
  36. 20:04
  37. 19:54
  38. 19:51
  39. 19:50
  40. 19:34
  41. 19:16
  42. 19:00
  43. 18:54
  44. 18:42
  45. 18:26
  46. 18:23
  47. 18:12
  48. 18:06
  49. 18:05
  50. 17:59
  51. 17:48
  52. 17:47
  53. 17:30
  54. 17:21
  55. 17:00
  56. 16:55
  57. 16:48
  58. 16:47
  59. 16:43
  60. 16:35
  61. 16:30
  62. 16:11
  63. 16:10
  64. 15:51
  65. 15:46
  66. 15:41
  67. 15:37
  68. 15:20
  69. 14:58
  70. 14:54
  71. 14:48
  72. 14:37
  73. 14:34
  74. 14:19
  75. 14:13
  76. 14:10
  77. 14:10
  78. 14:02
  79. 13:55
  80. 13:38
  81. 13:36
  82. 13:21
  83. 13:19
  84. 13:03
  85. 13:02
  86. 12:47
  87. 12:43
  88. 12:20
  89. 12:20
  90. 12:07
  91. 12:05
  92. 12:03
  93. 11:55
  94. 11:50
  95. 11:47
  96. 11:45
  97. 11:42
  98. 11:27
  99. 11:15
  100. 11:08
hirdetés