A tundra olyan terület, ahol a fák növését meggátolja az alacsony hőmérséklet és a túl rövid termékeny évszak. Két fő típusa a sarkvidéki és a hegyi tundra. A sarkvidéki tundra főleg a Jeges-tenger partvidékére és szigeteire jellemző övezet, a déli féltekén alig van jelen. A tundraövezetnek megvan a saját növény- és állatvilága. A globális felmelegedés veszélyezteti a biodiverzitást és átalakítja a tundraövezet megszokott hőmérsékletét. (Wikipedia)

Az Oxfordi Egyetem kutatói finn kollégáikkal a Nyugat-Szibériától Finnországig húzódó százezer négyzetkilométeres területen egyrészt a vegetációt, másrészt a műholdas felvételeket elemezték. A vizsgálatok kimutatták, hogy az elmúlt 30-40 évben a fűz (Salix) és éger (Alnus) cserjék 8-15 százaléka kétméteres fákká nőtt – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Korábbi modellszámítások azt mutatták ki, hogy az erdőségek „előretörése” a tundrán a 21. század végére további 1-2 Celsius fokkal növelheti a sarkvidéki területek hőmérsékletét.

„Régebben azt feltételeztük, hogy a tundra »fásítása« akár több évszázadot is igénybe vesz, a mostani kutatások viszont azt jelzik, hogy a törpecserjék már most átalakulóban vannak. Néhány évtizeden belül erdőségek borítják a tundrát” – hangsúlyozta Marc Macias-Fauria, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Bruce Forbes, a Lappföldi Egyetem professzora szerint is a vártnál nagyobb a megfigyelt változások mértéke és sebessége. Az erdőségek további változásokat idéznek elő. A törpecserjéket az év jelentős részében hó borítja, a fák viszont kiemelkednek a hótakaróból, sötét tömegük elnyeli a napsugarakat, súlyosbítva a felmelegedés folyamatát.