Gyorsevők voltak a vegetáriánus dinoszauruszok?

TK, 2012. július 20., péntek 15:47, frissítve: péntek 16:03
Gyorsevők voltak százötvenmillió évvel ezelőtt a vegetáriánus dinoszauruszok, amelyek egyben, rágás nélkül nyelték le a leveleket, hogy megtömjék bendőjüket – derítették ki brit kutatók, akik komputeres modellezés segítségével igyekeztek feltérképezni a növényevő őshüllők táplálkozási szokásait.

A kutatásról a Naturwissenschaften című folyóiratban jelent meg tanulmány. A kutatók elsősorban a Diplodocus dinoszauruszokkal foglalkoztak. A Diplodocus (nevének jelentése dupla gerenda) az egyik legjobban ismert szauropoda, egy igen nagy, hosszú nyakú, négy lábon járó, ostorszerű farokkal rendelkező állat. Mellső lábai kissé rövidebbek voltak a hátsóknál, ezért a teste nagyjából vízszintesen helyezkedett el. Hosszú nyakú és farkú, négy, erős lábon álló csontváza mechanikailag függőhídra emlékeztetett. Testsúlya elérhette a 15 tonnát, hossza 30 méter körül volt, hatméteres nyakán pedig apró fej ült. Kis, cölöpszerű fogai, amelyek csak az állcsont elülső részén helyezkedtek el, előrefelé álltak. A hatalmas állatok különösen gyorsak és hatékonyak voltak, ha a táplálkozásról volt szó – olvasható a tanulmányt ismertető Discovery News hírei között.

Százharminc évvel ezelőtti felfedezése óta több elmélet is született arra, hogy miként és mivel táplálkozott a Diplodocus – egyesek szerint „szabályosan” harapott, mások szerint előreálló fogaival „lehúzta” az ágakról a leveleket, de voltak olyan elképzelések is, hogy a fák kérgét hántolta le.

Az Edinburghi Egyetem és a londoni Természettudományi Múzeum kutatói Mark Young vezetésével CT segítségével megalkották egy komplett Diplodocus-koponya térhatású modelljét. Ezt követően a modell biomechanikai tulajdonságait vizsgálták az úgynevezett végeselem-analízis (FEA/ Finite Element Analysis) segítségével.

A FEA olyan igazolt pontosságú matematikai számítási eljárás, amely a szerkezetekben végbemenő fizikai folyamatok modellezésére alkalmas. Elnevezése onnan ered, hogy a bonyolult térbeli alakzatok – alkatrészek – egyszerű geometriai alakzatokból (véges elemekből) épülnek fel, utóbbiak a csomópontokban meghatározott illesztési feltételek szerint kapcsolódnak egymáshoz. A csomópontokban erő- és nyomatékátadás valósul meg. Az eljárást a repülőgépgyártástól az ortopédiai implantátumok tervezéséig számos területen alkalmazzák sikerrel.

A vizsgálatok szerint a Diplodocus nagy valószínűséggel főleg levelekkel táplálkozott, az ágakról „lehúzva” egyben, rágás nélkül lenyelte azokat: csak így volt képes a létfenntartásához szükséges hatalmas mennyiségű élelmet magához venni. Étrendjében a tűlevelűek domináltak, de nem vetette meg a páfrányt vagy a zsurlót sem. Ugyanakkor nem hántotta le a fakérget, mint teszi ezt a jelenkori szarvasok némelyike.

„A szauropoda dinoszauruszok, mint amilyen a Diplodocus, fura, egyetlen ma élő állathoz sem hasonlítható lények voltak, így nem volt mivel összevetni őket. Ezért olyan fontos a biomechanikai modellezés, amelynek segítségével megfejthetjük a régen élt állatok életmódját” – hangsúlyozta Young.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 09:29
  2. 09:27
  3. 09:26
  4. 09:25
  5. 09:25
  6. 09:20
  7. 09:15
  8. 09:10
  9. 09:05
  10. 09:00
  11. 08:51
  12. 08:46
  13. 08:40
  14. 08:38
  15. 08:34
  16. 08:23
  17. 08:22
  18. 08:22
  19. 08:16
  20. 08:10
  21. 08:01
  22. 07:54
  23. 07:47
  24. 07:45
  25. 07:37
  26. 07:30
  27. 07:29
  28. 07:26
  29. 07:24
  30. 07:18
  31. 07:10
  32. 07:04
  33. 06:51
  34. 06:45
  35. 06:38
  36. 06:25
  37. 06:11
  38. 06:01
  39. 00:01
  40. 23:30
  41. 23:10
  42. 23:02
  43. 22:42
  44. 22:20
  45. 22:13
  46. 22:10
  47. 21:50
  48. 21:41
  49. 21:41
  50. 21:38
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása