Az ausztrál kutatók azt vizsgálták, hogy hogyan képes a moha megélni a hatodik kontinens kietlen környezetében – olvasható a BBC hírportálján (http://www.bbc.co.uk/nature/18704332).

„A növényeknek vízre, napfényre és tápanyagokra van szükségük. Az Antarktiszon nyaranta sok a napsütés, a hó elolvadása után rengeteg a víz, ám a homokos, kavicsos talaj nem sok tápanyagot kínál” – magyarázta Sharon Robinson professzor, aki tizenhat éve tanulmányozza az Antarktisz növényvilágát.

Tápláléklánc

A kutatók, hogy kiderítsék a mohafélék titkát, a növények vegyi összetételét elemezték, így fedezték fel olyan nitrogén „lenyomatát”, amely valamilyen tengeri ragadozó szervezetén jutott keresztül. „A nitrogén »megjárta« az algákat, az apró rákocskákat (krilleket) és a halakat, majd a pingvinek szervezetét” – magyarázta Sharon Robinson.

A kelet-antarktiszi magaslati tóparton azonban nem élnek pingvinek, így a biológusoknak ki kellett azt is deríteni, hogy honnan származik a rejtélyes tengeri madár ürüléke. Mint kiderült, a vizsgált moha egy őskori pingvinkolónia helyén nőtt.

„A nyolcezer és háromezer évvel ezelőtti időszakban az Adélie-pingvinek (Pygoscelis adeliae) kolóniája volt itt. Találtunk fosszilis maradványokat, valamint megleltük azokat az apró kavicsokat, amelyeket a fészekrakáshoz használtak, ráadásul még mindig ott az ürülékük. Mivel az Antarktisz klímája rendkívül hideg, a megfagyott tápanyagok mind a mai napig megőrződtek a talajban” – fejtegette Robinson professzor.