A tudósoknak ebben az új tanulmányban sikerült egyesíteni a háziasított lovak származásáról szóló, néhol ellentmondásos régészeti és DNS-vizsgálatokat.

Archeológiai leletek szerint a vadlovak domesztikálása az eurázsiai sztyeppén, vagyis a Fekete-tengertől a Góbi sivatagig érő területen, annak is a nyugati részeiben kezdődött. Genetikai elemzésekkel ugyanakkor mindeddig nem tudták alátámasztani ezt a feltételezést. A DNS-vizsgálatok sokkal inkább utaltak arra, hogy a vadlovakat sok helyen, szétszórva szelídítették az emberek.

A Cambridge-i Egyetem Vera Warmuth vezette kutatók nyolc országból – Litvániától és Ukrajnától át Kazahsztánig és Oroszországig, valamint Mongóliáig – és 322 lótól származó DNS-mintát elemeztek. Az adatok segítségével rekonstruálni tudták a vadlovak elterjedését és a faj domesztikálásának történetét.

Eredményeik szerint a vadlovak 160 ezer évvel ezelőtt az eurázsiai sztyeppe keleti vidékéről indulva terjedtek nyugat felé, háziasításuk mintegy hatezer évvel ezelőtt valóban a sztyeppe nyugati vidékein kezdődött. A háziasított lovak számát időről időre vadlovakkal növelték az emberek, így maradtak fenn és híztak a csordák.

A vadlovakat nem volt egyszerű feladat fogságban szaporítani. Kancákat könnyebb volt tartani a méneknél, a csordákat ezért rendszerint nőstény vadlovakkal „töltötték fel”. Minden bizonnyal ez a magyarázat a mai lovak anyai DNS-ének nagy változatosságára, és ez vezetett korábban – tévesen – arra a feltételezésre, hogy a vadlovakat több régióban is háziasították.