Iszonyatos átkokat szórtak rájuk

WA, 2012. május 26., szombat 17:04
Egy római szenátort és egy állatorvost vett "célba" az a két ókori átoktábla, amelynek szövegét Celia Sánchez Natalias, a Zaragozai Egyetem kutatója fejtett meg.

Az 1600 éves ólomtáblácskák a 19. században kerültek a Bolognai Régészeti Múzeum birtokába, de csak 2009-ben „fedezték fel” őket újra. Mindkettőbe egy istennő vázlatos rajzát karcolták bele, akinek hajából kígyók „támadnak”, vélhetően, hogy lecsapjanak a vétkesekre. A szakértő szerint valószínűleg Hekatét, a görög mitológia egyik alvilági istenségét ábrázolják a rajzok, aki a varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője is volt – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon. Az átoktáblákról a Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik című német folyóiratban jelent meg két részletes tanulmány.

A késő római korból származó ólomtáblácskákba karcolt szöveg javarészt latin nyelven íródott, de vélhetően két különböző személy a „szerzőjük”. Nincs arról adat, hogy hol kerültek elő a táblácskák, viszont ismertek az átkok „címzettjei”.

Az egyik átoktábla egy Fistus nevű római szenátort „vett célba”, ez az egyetlen ismert eset, amikor egy római honatyát átkoztak el ily módon, a másik Porcello nevű állatorvost kívánta megbüntetni a fekete mágia segítségével. Utóbbi neve latinul annyit jelent, hogy „nagy sertés”.

Natalias véleménye szerint a Porcello az állatorvos valódi neve lehetett. „Az átoktáblák esetében a legfontosabb, hogy nagyon pontosan beazonosítható legyen a megbüntetni kívánt személy” – magyarázta a kutató. Mint hozzátette, nem lehet biztosan tudni, hogy ki átkozta el az állatorvost és miért, ez egyaránt történhetett személyes vagy szakmai okokból. A „szerző” mindenesetre azt kívánja, hogy Hekaté semmisítse meg, zúzza össze, ölje meg, fojtsa meg Porcellót és Maurillát, az állatorvos feleségét: „lelküket, szívüket, ülepüket, májukat”.

„Lehet, hogy valakinek kimúlt a lova vagy egyéb jószága, miután igénybe vette Porcello doktor szolgálatait” – vélekedett a kutató.

Még érdekesebb Fistus esete. Az ókori Rómában a szenátorság kezdetben anyagi jóléttel, társadalmi megbecsültséggel és hatalommal járt, a birodalom végnapjaiban viszont, amikor íródott az átoktábla, a szenátus hatalma már elenyészett. Fistus rosszakarója ennek ellenére négyszer szólítja fel az alvilág istenségét, hogy csapjon le a szenátorra, és ölje meg. „Erőtlenedjen el Fistus, fulladjon a vízbe, és végtagjai váljanak le” – kívánta az ismeretlen szerző.

Natalias ebben az esetben sem tudta kideríteni, hogy a rosszakarónak mi baja volt Fistusszal. Előfordulhat, hogy csupán a modernkori karaktergyilkosság antik előfutáráról van szó.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása