A kutatók a tavaly március 11-ei katasztrófát túlélt, egészséges kamaszok agyáról a szökőár előtt, illetve utána készített felvételek összehasonlítása révén vizsgálták az érzelmi megrázkódtatás idegtani hatásait. A poszttraumatikus stressz-szindrómától (PTSD) szenvedő fiatalok esetében a kutatók zsugorodást észleltek a döntéshozatallal és az érzelmek szabályozásával összefüggő agyterület méretében.

„Az orbitofrontális kéreg kiterjedésében tapasztalt elváltozás mértéke összefüggésben áll a PTSD-tünetek súlyosságával” – mondta el a Tohoku Egyetemen dolgozó Szekigucsi Acusi, a tanulmány szerzője. A Molecular Psychiatry című folyóiratban közölt tanulmány 42 egészséges kamaszkorú fiatal bevonásával készült, akiknek agyáról – a mostani vizsgálatétól eltérő okokból – felvétel készült a katasztrófát megelőző két évben.

A résztvevők mindegyikét az ország északkeleti részén elterülő, a szökőár által súlyosan megrongált Szendai városából választották ki. A kutatók úgy vélik, hogy bár a tapasztalt agyi elváltozás nem szükségszerűen maradandó, a felfedezés mindenképpen segítheti a hasonló traumák által kiváltott érzelmi hatás jobb megértéséhez, illetve a PTSD kezelésére irányuló hatékonyabb módszerek kidolgozásához vezető vizsgálatokat.

„Nem csupán a pusztító rengés, hanem a kisebb földmozgások gyakorisága, az atomerőműből szivárgó sugárzó anyag és a tavalyi katasztrófát követő egyéb nehézségek – például a közszolgáltatások kimaradásai – is mind felelősek a stresszes időszakokért” – idézte a szakembereket a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

Mint azt a kutatók hangsúlyozták: ez a rendkívül szélsőséges eset ritka lehetőséget szolgáltatott a katasztrófákkal összefüggő agyi elváltozások tanulmányozására.