Sarah Pryke és Lee Rollins kutatók a háromszínű papagájamandina (Erythrura trichroa) nőstény példányait több vagy kevesebb fehérjét tartalmazó táplálékkal etették, majd párzás után megvizsgálták a tojásokból kikelt utódok nemét. Az emberekkel ellentétben a madaraknál a nőstények rendelkeznek két különböző nemi kromoszómával, és így tőlük függ az utód neme. Ha proteinben gazdag, tehát jó minőségű táplálékot fogyasztottak, a madarak azonos arányban költöttek ki hím és nőstény fiókákat. A sovány étek hatására viszont elsősorban hímek keltek ki a tojásokból.

A túlélési esélyek tesztelésére a tudósok kicserélték a fiókákat a két vizsgálati csoport között és a csoporton belül is elcserélték őket. Vizsgálati eredményeik azt mutatták, hogy függetlenül attól, hogy milyen táplálékot kapott eredetileg az anyamadár, rossz minőségű táplálékon a hímeknek jobbak voltak a túlélési esélyei mint a nőstényeknek.

A kutatók ebből arra következtettek, hogy a tojók előrelátóan tervezik meg utódaikat és hímeket tojnak, amelyek az adott körülmények között is egészségesebbek maradnak. Azt, hogy miért jobbak a hímek túlélési esélyei, egyelőre nem tudják a szakértők. Sok madár- és emlősfajra – így az emberre is – jellemző, hogy a hím utódok sokkal fittebbek és erősebbek a nőstényeknél.