A közelmúltban fedeztek fel először mágneses rekonnexiókat (átkötéseket) a Vénuszon.

Mint a Polaris Csillagvizsgáló közleménye rámutat, az előadásokat hivatásos és amatőr csillagászok tartják. A Vénuszról, a rejtélyes bolygóról lesz szó Kiss Áron Keve május 8-i előadásában. Egy héttel később Kereszturi Ákos Vénuszról, a pokoli bolygóról beszél. Kiss László május 22-i előadásán a Vénusz típusú exobolygókat mutatja be, Szabó Sándor május 29-én Észleljük a Vénusz-átvonulást! címmel tart előadást.

„A Vénusz lesz esti távcsöves bemutatóink első számú célpontja is, hiszen rendkívül izgalmas látvány a napról napra egyre »fogyó« Vénusz-sarló, amelynek látszó mérete ugyanakkor egyre nagyobb és nagyobb!” – emeli ki a Polaris Csillagvizsgáló közleménye.

Ritka ciklus

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület (www.mcse.hu) honlapján olvasható a Vénusz-átvonulások különlegességét, amikor a bolygó a Föld és a Nap között halad el, a jelenség ritkasága adja. Az egyes átvonulások között rendre 8 év, majd 121,5 év, újból 8 év, végül 105,5 év telik el. Ezután a ciklus kezdődik elölről. A távcső feltalálása óta összesen hét alkalommal volt ilyen jelenség, ebből hatot meg is figyeltek. A legutóbbi Vénusz-átvonulás 2004. június 8-án volt.

Az idei átvonulás során a Vénusz útja a Nap előtt 6 és fél órán át tart a belépéstől – amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén – a kilépésig – amikor a másik oldalon elhagyja azt. Magyarországról azonban csak az utolsó órát és a kilépést lehet majd megfigyelni.

A következő, 105 év múlva, 2117-ben bekövetkező jelenség egyáltalán nem lesz Magyarországról látható, a 2125. december 8-i átvonulásnak pedig csak az eleje lesz megfigyelhető. 2247. június 11-én viszont magas napállás mellett az egész átvonulás látható lesz Magyarország területéről.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express szondájának tanúsága szerint lassulóban van az Esthajnalcsillag – derül ki egy tanulmányból.