A brazil űrkutatási intézet szerint 2010 augusztusa és 2011 júliusa között nagyjából 6240 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki a térségben. Az intézmény 1988 óta, műholdfelvételek alapján méri fel a kiirtott esőerdő nagyságát. Az erdőterület zsugorodásának mértéke 1995-ben érte el az eddigi tetőfokát: akkor 29 060 négyzetkilométeren irtották ki a fákat az Amazonas mentén.

Izabella Teixeira környezetvédelmi miniszter szerint a jelentős visszaesés oka, hogy a kormány gyors intézkedéseket hozott az erdőirtás és a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében: az elmúlt években például felfegyverzett környezetvédő őrszemeket küldött a dzsungelbe, hogy razziákat tartsanak az illegális fakitermelőktől fenyegetett területeken.

A brazil szenátus ezen a héten fog szavazni az ország környezetvédelmi törvényeinek változtatásáról: a törvényjavaslat lazítaná a gazdák amazonasi földbirtokainak kezelésére vonatkozó szabályozást. A javaslat ezen felül amnesztiát adna sokuknak, akik 2008 júliusa előtt törvénytelenül növelték termőföldjüket az erdőirtással.

A környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a módosítás miatt növekedni fog az erdőirtás mértéke, illetve hangsúlyozták, hogy a jelenlegi visszaesés nem elsősorban a kormány érdeme, hanem a globális gazdasági válság eredménye, amelynek következtében visszaesett a megtisztított területeken termesztett szója, illetve az ott tartott szarvasmarhák iránti kereslet.

Az Amazonas térségében a földbirtok 80 százalékát meg kell hagyni érintetlen erdőségnek, míg Brazília más részein – a területtől függően – ez az arány 20-35 százalék között mozog. A brazil esőerdőknek már nagyjából a 20 százalékát kiirtották. Az ország üvegházgáz-kibocsátásának 75 százalékáért a lecsupaszított területek égő növényzete és rothadó fái a felelősek. A becslések szerint Brazília a világ hatodik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa.