Néhány korábbi, viszonylag friss tanulmányból már ismert, hogy a városokban a madarak másként énekelnek, mint falun élő társaik. Ez azzal magyarázható, hogy „túl akarják csicseregni” az emberi tevékenységből eredő háttérzajt, az autó- vagy vasúti forgalom, az építkezések lármáját. Ezzel magyarázható, hogy növelni próbálják hangerejüket és hangkibocsátásuk frekvenciáját, vagyis élesebb hangokat hallatnak.

Persze a zaj nem hat egyformán minden fajra. Néhány éve már észrevették, hogy a mélyebben – alacsonyabb frekvencián – turbékoló gerlicék tömegesen elhagyják az autópályák közelében fekvő erdőszéleket, míg más, magasabb hangokat kibocsátó fajok könnyebben megbékélnek a forgalommal. A hangszennyeződés erős stresszt okoz sok állatfajnak, akadályozza a szaporodást és a megzavarja a ragadozók és célpontjaik életmódját.

A durhami NESCent intézet kutatója, Clinton Francis által vezetett csapat jóval tovább ment vizsgálataiban, azt is megvizsgálta ugyanis, hogy a zaj által okozott zavarok közvetve miként hatnak a növényvilágra. A tudósok az új-mexikói Csörgőkígyó canyonban (Rattlesnake Canyon) lévő gázkitermelőhely környékén vizsgálódva kimutatták, hogy a zajszennyezés hatást gyakorol az erdő fejlődésére is.

A gázlelőhelyen a szivattyúk és a kompresszorok 90 decibeles hangerővel dolgoznak (ami valamivel kisebb, mint amekkora zajjal jár egy repülőgép felszállása), méghozzá egy hatalmas erdőség kellős közepén. A kutatók így megfigyelhették és összehasonlíthatták a madarak viselkedését mind a zajban, mind a csendben. A szóban forgó fajok fontos szerepet játszanak az erdő működésének és fenntartásának természetes folyamatában – úgynevezett ökológiai „szolgáltatásokat” nyújtanak.

Kitűnt például, hogy a kolibri, amely az erdei aljnövényzet egyik növényét termékenyíti meg az odahordott virágporral, nem érzékeny a zajra – viszont egy szajkófaj, amely a fenyőmagvak terjedését segíti, menekül az autók zúgásától. „A zaj megzavarja az e magvakkal táplálkozó madarakat, ezért ez a fenyő hiányzik a térségből” – mutatta ki a kutatócsoport. Az érintett madárfaj az Egyesült Államok déli részeinek erdeiben él, populációjának legkisebb változása is hosszú időre befolyásolná az ottani ökorendszer felépítését és a fajok változatosságát, a biodiverzitást.

Márpedig a világ, azon belül pedig az Egyesült Államok egyre zajosabb lesz. Az Egyesült Államok területének ötödrészét sújtja az autóforgalom zaja, a vidéki körzetek 80 százalékának pedig egyre nagyobb dübörgésre kell felkészülnie a palagázok fokozódó kitermelése miatt.