Magyar tudós kutatja a Nap szupertornádóit

WL, 2012. június 28., csütörtök 16:02
A Naprendszer központi csillagának légkörében tomboló szupertornádók lehetnek felelősek a Nap kromoszférájának milliófokos hőmérsékletéért – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport Erdélyi Róbertnek, a Sheffieldi Egyetem professzorának irányításával, a vizsgálatokról a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a modern asztrofizika egyik legnagyobb talánya, hogy a Nap koronája miért sokkal forróbb, mint a felszíne, a fotoszféra. Az egyértelmű, hogy az ehhez szükséges energia forrása a csillag belsejében van, de nem világos, hogy pontosan miként is jut el a felszín alatti „tárolóból", a konvektív zónából a Nap légkörébe.

A földi megfelelőiknél több ezerszer nagyobb és intenzívebb mágneses szupertornádók óránként tízezer kilométeres sebességgel pörögnek a Nap milliófokos hőmérsékletű atmoszférájában. A kétezer kilométer szélességet is elérő örvényekből a becslések szerint bármely pillanatban körülbelül 11 ezer kavarog a Nap felszíne felett.

Norvég, német és svéd kutatók Erdélyi Róbertnek, a Sheffieldi Egyetem napfizikai és űrplazmakutató központja vezetőjének irányításával végzett vizsgálatai szerint ezek a tornádók szállíthatják az energiát a konvektív zónából az atmoszféra külső részeibe mágneses hullámok formájában.

A tudósok űr- és földi teleszkópok felvételeit használták fel a szoláris tornádók tanulmányozására, a képekből készített 3D-s képszekvenciákat pedig kifinomult numerikus szimulációk eredményével hasonlították össze.

A Földre is elhoznák a technológiát

Erdélyi professzor úgy véli, kutatócsoportjával bizonyítékot talált arra, hogy a forgó mágneses struktúrák, a szoláris tornádók jelentik azokat a csatornákat, amelyeken keresztül mágneses hullámok fűtik fel a napkoronát a milliófokos hőmérsékletre.

„Ha megértjük, hogyan hevül fel az átmágnesezett plazma ezekben a szoláris tornádókban, akkor nagy lépést tehetünk a Föld egyre aggasztóbb energiaproblémáinak megoldása felé is. Amennyiben a folyamat egyszer majd a Földön is reprodukálhatóvá válik, kifejlesztjük a szükséges technológiákat és berendezéseket, teljesen tiszta, zöld energiához jutunk" – fogalmazott Erdélyi Róbert.

A Nap atmoszféráját három fő rétegre osztják: a fotoszférára, a kromoszférára és a koronára. A kromoszféra elnevezés színes gömbréteget jelent, mert a napfogyatkozások során vörös fényben ragyog, amit a hidrogénnek köszönhet. Vastagsága körülbelül 10 ezer kilométer, hőmérséklete a fotoszféra tetején mérhető 4300 kelvinről (4027 Celsius-fokról) növekszik, felülről az átmeneti réteg határolja, amelyben a hőmérséklet 10 ezerről (9727 °C) egymillió kelvinre (999 727 °C) nő.

Forrás: MTI
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 16:01
  2. 15:59
  3. 15:47
  4. 15:46
  5. 15:38
  6. 15:35
  7. 15:34
  8. 15:21
  9. 15:20
  10. 15:14
  11. 15:08
  12. 15:03
  13. 14:54
  14. 14:38
  15. 14:25
  16. 14:12
  17. 14:09
  18. 14:06
  19. 13:55
  20. 13:54
  21. 13:42
  22. 13:35
  23. 13:31
  24. 13:29
  25. 13:25
  26. 13:18
  27. 13:16
  28. 13:11
  29. 13:04
  30. 13:02
  31. 13:02
  32. 12:59
  33. 12:58
  34. 12:58
  35. 12:51
  36. 12:47
  37. 12:45
  38. 12:39
  39. 12:35
  40. 12:30
  41. 12:22
  42. 12:15
  43. 12:10
  44. 11:58
  45. 11:52
  46. 11:50
  47. 11:49
  48. 11:45
  49. 11:38
  50. 11:31
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása