A leletekről, amelyek tanúsága szerint a modern ember a feltételezettnél több ezer évvel korábban kezdett el zenével foglalkozni, a Journal of Human Evolution című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A Duna közelében lévő Geissenklösterle régészeti helyszínen két fuvola került elő – az egyiket mamutagyarból, a másikat valamilyen madár csontjából faragták. A helyszínen átfúrt fogak, különböző díszek, valamint kőeszközök kerültek elő – olvasható a Discovery News hírei között. „A leletek alátámasztják azt a néhány évvel ezelőtt megfogalmazott feltételezésünket, miszerint a Duna kulcsszerepet játszott a népesség közlekedésében és technológiai újítások cseréjében a 45-40 ezer évvel ezelőtti időszakban Közép-Európában” – hangsúlyozta Nick Conard, a Tübingeni Egyetem professzora.

Az Oxfordi Egyetem kutatói elvégezték azoknak a csontoknak a radiokarbonos kormeghatározását, amelyeket ugyanabban a rétegben találtak, mint a hangszereket. Mint kiderült, koruk 42-43 ezer év, vagyis a leletek az úgynevezett aurignaci kultúra népéhez köthetők. „A fuvolák az aurignaci kultúrára jellemző művészeti tevékenység legkorábbi tárgyi emlékei” – mutatott rá Nick Conard.

Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a modern ember két-háromezer évvel azelőtt telepedett meg a Duna felső folyásánál, hogy Közép-Európában 39 ezer évvel ezelőtt hidegre fordult az időjárás. „Nagy kérdés, hogy milyen hatással lehetett a lehűlés az európai népességre” – fogalmazott Tom Higham, az Oxfordi Egyetem professzora. Lehetséges, hogy a Geissenklösterle régészeti helyszín közelében, a modern ember szomszédságában a Neander-völgyi ember közösségei is éltek, de nincs arra semmi bizonyíték, hogy a két népesség között lett volna kapcsolat Európának ebben a szegletében.