A genetikai elemzésbe hét dinnyeváltozat került be, az eredményeket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertették a szakemberek. A genomszekventálás megállapítása szerint a dinnye DNS-ében 450 millió bázispár, illetve 27 427 gén van. A dinnye genomja ezek szerint jóval nagyobb, mint legközelebbi rokonáé, az uborkáé, amely csak 360 millió bázispárral rendelkezik. A nukleinsav bázispárok jelentik az élőlények DNS-ének alapegységét, egy-egy betűt az „élet könyvéből”.


A kutatók szerint a különbséget főként az úgynevezett transzpozonok nagy száma okozta. Ezek mozgékony genetikai elemek, a DNS-lánc kisebb-nagyobb szakaszai, amelyek képesek a láncon belül más helyre átugrani. „Nem találtunk friss duplikációkat a genomban, amelyek pedig gyakoriak a növényi genomokban” – magyarázta Pere Puigdoménech kutatásvezető, a barcelonai Mezőgazdasági Genomikai Kutatóközpont munkatársa. Sikerült a kutatóknak 411 olyan gént is azonosítaniuk, amelyek a növény betegségekkel szembeni ellenálló-képességével vannak összefüggésben.

Keresték a gyümölcs érésével és más fontos élettani folyamataival kapcsolatba hozható géneket is: ezek azért fontosak, mert alapvetően meghatározzák a gyümölcs minőségét, ízét és zamatát. Összesen 89 gént találtak, amelyek működése a folyamathoz köthető. Huszonhat gén a dinnye színéért felelős karotinoidok felhalmozódását befolyásolja a gyümölcsben, 63 pedig a cukor felhalmozódásáért és a gyümölcs ízéért felel. Utóbbi gének között 21 olyan van, amelyeket most először írtak le.

A növény genetikai felépítésének és az egyes gének működésének pontos ismerete segíti a mezőgazdasági kutatókat az értékesebb tulajdonságú, nagyobb ellenálló-képességű változatok termesztésében – idézte a kutatók megállapítását a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.