A szakember a gimnázium biológia érettségire készülő diákjainak óráján vette át a védnökséget tanúsító oklevelet. A kutató – mint mondta – nem írt könyvet Hogyan legyünk Nobel-díjasok címmel, ám ha megtette volna, a kötetben valahol legelöl szerepelne: tanulni kell, és lehetőleg olyan jó helyen, mint a szegedi Ságvári gimnázium.

Az ausztráliai Brisbane-ben 1940-ben született kutató, aki mind ez idáig az egyetlen, aki állatorvosi diplomával vehette át az orvosi Nobel-díjat, több feladatot is elvégeztetett a maturálásra készülő diákokkal: mikroszkóp segítségével szövetmintákat határoztak meg, ezüsttükörpróbát hajtottak végre és állatfajokat azonosítottak.

Peter C. Doherty 1996-ban kapott Nobel-díjat a T-sejtek által a szervezet védekező rendszerében betöltött szerep felismeréséért. Az ausztrál kutató azt vette észre, hogy a T-sejtek – vagyis az immunrendszer nyirokeredetű sejtjei – a külső, a szervezet számára idegen vagy káros antigéneket úgy ismerik föl, hogy bizonyos sejtekben földarabolódnak a fehérjék, és ezeket az idegen anyagokat – mint egy kirakatba – a saját fehérjéik, struktúráik mellé kirakják. A T-sejteknek, amelyek a szervezetben bárhol jelen lehetnek, a fertőzések, a vírusok és a daganatok elleni védekezésében jut kulcsszerep.

Az ausztrál szakember kilenc Nobel-díjas kutató közül elsőként érkezett Szegedre arra a csütörtökön kezdődő négynapos konferenciára, melyet az SZTE Szentgyörgyi Albert tiszteletére rendez annak évfordulójára, hogy az egyetem egykori professzora és rektora 75 esztendeje kapta meg a tudományos elismerést. A nemzetközi tanácskozáson Peter C. Doherty mellett előadást tart még a Nobel-díjas Bert Sakmann, John E. Walker, Aaron Ciechanover, Andrew V. Schally, Ada E. Yonath, Tim Hunt, Robert Huber és Eric F. Wieschaus is.