A távoli jéglabda felszínének színe ugyanis nagyon megváltozott: sokkal vörösebb lett, mint korábban volt. A bolygó 1954-től egészen 2000-ig nem változtatta a színét, ám azután hirtelen egyre több sárgás és narancsszínű folt tűnt fel.

A tudósok azt meg tudják magyarázni, mitől ilyen színű a Plútó – a nitrogén, a metángázok és a szén-monoxid „festi” vörösesre a törpebolygó gyenge légkörét –, ám hogy miért történt ez a drámai színváltozás, azt még nem tudják egész pontosan.


A Plútó törpebolygó, amelyet 2006. augusztus 24-ig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartottak számon. A Föld holdjánál kisebb, magas hőmérsékleten összetömörült anyagokból álló, metángáz légkörű bolygó.

Fotók: Reuters

Bolygó besorolását azért vesztette el, mert a Kuiper-övben egy (azóta több) olyan égitestet is felfedeztek, amely nagyobb nála. Az Erisz törpebolygó felfedezése után a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygómeghatározást alkotott, amely az Eriszt – és így a Plútót is – a bolygóktól külön kategóriába helyezi.

(www.csmonitor.com, Wikipédia)