Elsőként a két férfi űrhajós Csing Haj-pong és Liu Vang lépett át, majd – biztonsági okokból később – Liu Jang, Kína első nő űrhajósa követte őket.

A 2011 szeptemberében Föld körüli pályára állított űrállomásmodul űrhajósok általi birtokba vétele és a két űreszköz közötti automatikus vezérlésű dokkolás között több mint 3 óra telt el. A Sencsou-9 küldetésének legfontosabb eleme a kézi vezérlésű dokkolás végrehajtása lesz, előreláthatólag hat nap múlva.

Fotó: Space.com


A kínai központi televízió, valamint az állami média a szombati indítás óta folyamatosan napirenden tartja a Sencsou-9 misszióját és filmbejátszásokkal, mozgó ábrákkal, szakértők megszólaltatásával magyarázzák a történések részleteit, illetve azok jelentőségét.

Kína első nő űrhajósa, Liu Jang őrnagy, 33 éves, a kínai hadsereg volt pilótája. A parancsnok a 46 éves Csing, aki most másodszor jár az űrben, míg a harmadik űrhajós a 43 éves Liu Vang.

A három szakaszú kínai űrprogram most folyó második szakaszában arra a technikai tudásra kívánnak szert tenni a program résztvevői, amely két űreszköz világűrbeni biztonságos összekapcsolódását teszi lehetővé. Ennek része a Sencsou-7-10 űrhajók fellövése.

A harmadik szakaszban épül meg a Tienkung-2 és Tienkung-3 űrlaboratórium, amely további tudományos kísérleteket szolgál. A tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első űrállomása.