Pálinkás: A tudomány nem enged sem külső, sem belső nyomásnak

Pálinkás: A tudomány nem enged sem külső, sem belső nyomásnak + Képriport

TK
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 11:31

Akadémiánk nemcsak őrzi a közbizalmat, a tudomány hitelességét, hanem gyarapítja is, viszonyítási pontként szolgál, értéket teremtő, jövőt mutató tevékenységével a kornak, amely gyakran érzi a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot – hangsúlyozta köszöntőjében Pálinkás József hétfőn, az MTA 183. közgyűlésének megnyitóján.

Nyomtatás

Az eseményen megjelent Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Réthelyi Miklós leköszönő nemzeti erőforrás miniszter, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.

Mint az MTA elnöke kifejtette, a bizonytalanság a mai ember, a mai társadalom mindennapos tapasztalása. A bizonytalanság által felvetett kérdésekre sokan igyekeznek gyors választ adni, gyakran anélkül, hogy okait alaposan feltárnák.

„Ahol a bizonytalanság látásmóddá, megszokássá válik, ott a bizalmatlanság lesz a tettek vezérlője, az értékrelativizmus, az elvont fogalomrendszerekbe való bezárkózás, vagy éppen elüzletiesedés. A pillanatnyi egyéni érdek pedig a közös építkezés gátjává válik. Vajon mi a dolga a tudománynak egy ilyen bizonytalan korban?” – tette fel a kérdést Pálinkás József, aki beszélt a kutatók példamutatásáról, arról, hogy egy tudósnak sohasem szabad megfeledkeznie saját felelősségéről.

22 Akadémiai elismeréseket adott át Pálinkás József

Megfogalmazása szerint a Magyar Tudományos Akadémia döntéseivel immár 187 éve vállalja a kalauz szerepét a társadalom számára.

„Szavainkért és útjelzésünkért felelősek vagyunk a világnak, és a kornak, amelynek kalauzává szegődtünk. (…) Ez a mi felelősségünk. A tudománynak kalauznak kell maradnia, és vezetnie kell, felelősen, a megoldások felé. (…) Mutassunk mindenkor példát azzal, hogy a válaszok és a megoldások kialakításakor a tudomány nem enged sem külső, sem belső nyomásnak, sem a kényszerítő sürgetésnek, sem saját egzisztenciális érdekeinek” – emelte ki a tudós társaság elnöke.

Rámutatott, hogy az MTA fél évvel ezelőtt bátor döntéssel önmaga újított meg egy életképtelenség felé haladó struktúrát.

„Közös akarattal életre hívtunk egy perspektivikus, sikereket ígérő, folyamatosan fejlődő akadémiai intézményhálózatot. Második szakaszhoz érkezett ez a folyamat és az első eredmények már tapasztalhatók. Arról határoztunk alig egy fél esztendeje, hogy tennünk kell a tudományos kiválóságért, a működési hatékonyságért. És ma itt, úgy hiszem, büszkén állíthatjuk, mértéket adtunk önzetlenségből, következetességből, kitartásból, elkötelezettségből. Vállaltuk, hogy megtesszük, amit tudunk. És vállaljuk, hogy kalauzok vagyunk, akik akadályok mentén is vezetnek. Ez a legtöbb, a legfontosabb. Ma is, holnap is minden tettünkben ez a feladatunk” – húzta alá Pálinkás József.

Hozzátette: erre kötelezi az Akadémiát az elmúlt 187 éves történelme, és a nagy elődök példája, köztük a 75 éve Nobel-díjjal jutalmazott Szent-Györgyi Albert, a száz éve született és az UNESCO által éppen ebben az évben oly nagyra értékelt Szentágothai János. „Ezt kívánják tőlünk a ragyogó sikereink és a jövőbe mutató vállalásaink” – zárta köszöntőjét az MTA elnöke.

Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

A kormány 2012-ben az ország közismerten nehéz gazdasági helyzete ellenére igen jelentősen növelte az Akadémia költségvetési támogatását – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke, aki Navracsics Tibor beszédére reagálva megköszönte a kormány elkötelezettségét a magyar tudomány, az intézményhálózat megújítása és a kiválóság programja támogatására. „Azon vagyunk, hogy hatékonyan és gondosan használjunk fel minden forintot a kutatóinkat megtartó Lendület-programban, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokban (OTKA), a támogatott egyetemi kutatócsoportokban és az intézethálózat fejlesztésében” – mondta. Ismertetése szerint a pályázatokat még 2011 decemberében hirdették meg, a feszített ütemű elbírálás, a szerződéskötések lehetővé tették, hogy épp a hétfői napon elinduljon annak a 2 milliárd forintnak az átutalása, amelytől a szerkezetében megújult kutatóintézeti hálózatban évtizedek óta nem látott infrastrukturális fejlesztéseket valósíthatnak meg a legkiválóbb kutatók. „A pénteken bejelentett projekt a CERN és a Wigner Fizikai Kutatóintézet között több mint 50 milliárd forint értékű beruházás, világosan mutatja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a kormány közös erőfeszítései sikerre vezetnek, nemzetközi elismerést váltanak ki, tudományos és gazdasági hasznot hoznak Magyarország számára” – hangsúlyozta Pálinkás József.

„Az MTA fél évvel ezelőtt egy radikális átalakítási programot hajtott végre”

A tudomány csak akkor tud virágozni, a kutatók csak akkor tudnak teljesítményelvű pályát befutni, felelősséget vállalni teljesítményükért, ha a politika tiszteletben tartja a tudomány és a tudósok autonómiáját – hangsúlyozta köszöntőjében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A Magyar Tudományos Akadémia 187 éves történelmét elemezve a politikus rámutatott, hogy az elmúlt csaknem két évszázadban számos kapcsolattípus figyelhető meg a politika és a tudomány viszonyában. – Egy arisztokrata magánadományából jött létre, saját vagyonával önállóan gazdálkodott, intézményi, vagyoni, szellemi autonómiával rendelkezett. Majd egy időben az osztályharc sajátos mellékfrontjaként zárt ki tagjai közül ideológiai alapon tudósokat, hogy aztán alapításának 200. évfordulójához közeledve egy demokratikus társadalomban a tudomány és a politika jól szabályozott, kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerében tudjon létezni egymás mellett – mondta a miniszterelnök-helyettes.

„Ma a Magyar Tudományos Akadémia egy meritokratikus, azaz teljesítményelvű testület. Teljesítmény és felelősség az a két pillér, amelyek kapcsolódási pontot jelentenek a politika és a tudomány között. Hiszen a teljesítmény a politikában is teljesítmény, még ha más szabályok mentén határozzák is meg” – emelte ki Navracsics Tibor.

Hozzátette: a teljesítmény és felelősség két olyan fogalom, két olyan érték, amely más-más értelmezés szerint, a két tartomány más-más szabálya szerint, de kapcsolódási pontot jelent a politika és a tudomány közötti párbeszédben.

Navracsics Tibor kitért az MTA kutatóhálózatának megújítására is. Mint rámutatott, az intézményrendszer működési rendszerét időről időre meg kell újítani, hogy megfelelhessen a kor tudományos kihívásainak.

„A Magyar Tudományos Akadémia fél évvel ezelőtt egy radikális átalakítási programot hajtott végre. Egy olyan intézményátalakítási programról van szó, amelynek szükségszerűségét az elmúlt időszak változó körülményei tették nyilvánvalóvá. A bátor döntés, amelyet meghoztak a kormány támogatásával, egyértelmű eredményeket fog hozni. A tudomány intézményi szempontból is megújul, ami rugalmasabb, hatékonyabb működést tesz lehetővé. A költségvetési támogatásokból egyre több pénzt tud fordítani alapkutatásokra, alkalmazott kutatásokra. Ennek következtében a magyar tudományos közösség meg tudja őrizni vezető szerepét a világ tudományos közéletében” – emelte ki.

Hozzátette: annak ellenére, hogy területünk, népességünk csak jóindulattal nevezhető közepesnek, anyagi erőnk pedig véges, a tudomány kategóriájában Magyarország nagyhatalom és ezt a nagyhatalmi státuszt fenn kell tartani.

„Ehhez viszont az intézményrendszernek időről időre meg kell újulnia, meg kell fiatalodnia. Ezért szolgál örömünkre az MTA Lendület-programja, amely arra szolgál, hogy a fiatal, tehetséges kutatók hazajöjjenek, gyarapítsák közösségünket, a közjót szolgálják” – fogalmazott Navracsics Tibor.

Címkék

közgyűlés, Pálinkás József, Navracsics Tibor, Magyar Tudományos Akadémia

Hozzászólások

Mich 2012. május 07., hétfő 15:01

A "tudomány" egyébként nem feltétlenül politikai okból enged a politikai nyomásnak... hanem (még inkább) hogy "megőrizze és növelje a saját intézmény presztízsét"...!
Mich 2012. május 07., hétfő 14:56

lilla- 12:13: "Mich /.../ a SOTE-nak nem volt választása /.../ Ha nem firtatják SP soha nem kerül célkeresztbe..."

Hát éppen ez az! Azért mert "firtatták" és nyomást gyakoroltak a SOTE-ra, azért vállalták...
1. egy egy másik intézménynél (TF, később TE)...
2. 20 évvel azelőtt elfogadott kisdoktori
felülvizsgálatát (majd elutasítását - sic!)

... tehát itt (is) alaposan megbukott a "tudomány" függetlensége"...!
Rasdi2 2012. május 07., hétfő 14:48

"A tudomány nem enged sem külső sem belső nyomásnak"

Dehogyisnem. Sőt a "belső nyomás" talán még károsabb mint a külső, amikor a "szakma" látszólag belső "szakmai" érvekkel nyomja háttérbe a tudomány olyan művelőit, akik a "main stream"-től eltérő irányt képviselnek.

Ez természetesen elsősorban humán területeken fordul elő, ahol kevésbé "kézzel foghatóak" az eredmények.
szárnyas 2012. május 07., hétfő 13:18

Tisztelt Pálinkás úr!
Nem tudom milyen "külső, és belső nyomás"-ról beszél, de azt tudom, hogy a vörösiszap az "nem csak úgy jött ki" a tározóból.Ott igen látványosan láthatóvá vált a "hétköznapi Magyar tudományos élet"...

Talán mégegy megjegyzésem lenne.
1948-ban a "tudományos életben" a POLITIKA TETT "RENDET"!!!!!!! Most azt akarják, hogy "ez a rend" "független maradjon az intézményel"... Mármint a mostani politikától független, és maradjon meg az 1948 utáni státus-kó!!!
Hát maradjon... Ha ez a függetlenség... Meg ha ez a fejlődés útja...
DE MINTHA EZT A TÍPUSÚ UTAT MÁR BEJÁRTUK VOLNA mint a kisegér az egércsapdának az összes sarkát...
Asus12 2012. május 07., hétfő 12:29

"egy időben az osztályharc sajátos mellékfrontjaként zárt ki tagjai közül ideológiai alapon tudósokat" Azóta se jött helyre MTA!
gamma 2012. május 07., hétfő 12:23

@lilla- 2012. május 07., hétfő 12:13

A disszertációk 99%-a nem tudományos munka! A publikációk, amelyek ahhoz vezetnek, azok a tudományos munkák!
(Hogy a gyurcsány- lebőgés hogyan kezdődött a valóságban, arról egy kicsit később!)
adambordaja 2012. május 07., hétfő 12:18

Ilyen butasagot mag nem olvastam...Nem emlekszik az ur arra,hogy milyen idonyomas alatt kutattak az atombomba kifejlesztesen?Hogye milyen surgosen kellett eleksziteni a pilota nelkuli bombazokat stb?
Igaz ez nem Magyarorszagon tortent.
"Magyarorszag egy magyhatalom a yudomany teren",mar nem haragudjon az ur,de a magyarokon kivul errol kinek ez a velmenye,ki tud errol?
sgflying 2012. május 07., hétfő 12:14

Tisztelt Hozzászólók!

Véleményem szerint a MTA kellene legyen az a bizonyos fáklya a sötétben, ami segít eligazodni, főként a tudományos élettel kapcsolatosan és azon túl is... Amíg a MTA hivatalosan a már több mint egy évtizede megcáfolt finn-ugor (tév)elméletet támogatja, és hirdeti, a témában minden fajta értelmes vitától elzárkózik, addig ő se nem magyar, se nem tudományos és se nem akadémia. Nincs mit ünnepelni, ez szégyen!
lilla- 2012. május 07., hétfő 12:13

Mich 2012. május 07., hétfő 12:07

sajnos ott kétség nem volt
a SOTE- nak nem volt választása--mert tudományos munka volt --disszertáció

de Gyurcsányé csak tanulmáyok befejezéséhez szüksége elem--több ezer évenként--nem számos és nem tudományos

Ha nem firtatják SP soha nem kerül célkeresztbe--akkor a tudománynak se lett volna dolga

GyF-fel így sincs!
Mich 2012. május 07., hétfő 12:07

"Pálinkás: A tudomány nem enged sem külső, sem belső nyomásnak"

Csak az a baj, hogy pl. a SOTE engedett..., és magára vette Schmitt köztársasági elnök megítélését, majd visszavonta annak TF-es kisdoktoriját... Hogyan hozzák helyre ezt a disznóságot...?!
irysz 2012. május 07., hétfő 11:56

"a Magyar Tudományos Akadémia döntéseivel immár 187 éve vállalja a kalauz szerepét a társadalom számára."

Ebből a 187 évből vonjuk le szépen a Rákosi és a Kádár-kort.

A Glatz Ferenc személyében megtestesülő örökségét is.

"A magyar embernek évszázadnyi időbe tellett, amíg a lovaglástól elgörbült lábával megtanulta az eke utáni egyenes testtartást, és leszokott arról, hogy gyönyörűségét lelje az asszonyok és a gyermekek lemészárlásában."
A magyarok krónikája 1. kiadás, 9. oldal

És ez az alak volt az MTA elnöke, az MTA Történettudományi Intézetének az igazgatója.

Miről is beszélünk? mit is ünneplünk?

A Schmitt -ügy lavinája el kellene sodorja a tudományos élet legfelsőbb intézmnyeiben működő szélhámosokat is.