A kerti mák (Papaver somniferum), amelyből a tiltott heroin is kinyerhető, egyúttal fontos forrása olyan, az orvoslásban használt fájdalomcsillapítóknak, mint a morfin és a kodein, valamint a noszkapinnak, amelyet évtizedek óta köhögéscsillapítóként használnak. Nemrégiben jöttek rá kutatók, hogy a noszkapin egyúttal hatékony rákellenes szer, a vérrák terápiájában való felhasználására klinikai tesztek is indultak már.

A Science tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmány szerzői arról a felfedezésükről számoltak be, hogy egy 10 génből álló klaszter felelős a noszkapin szintéziséért a növényben. Ez azt jelenti, hogy a termesztők az új információ ismeretében a mák olyan változatát fejleszthetik ki, amely nagyobb mennyiségben termeli a hatóanyagot, sőt a későbbiekben laboratóriumi körülmények között is előállíthatják a vegyületet.

Felfedezésüket a Yorki Egyetem és a GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszercég munkatársai közös kutatásban érték el. A brit székhelyű GSK a világ vezető ópiumalapú szereket előállító vállalata, a világ orvosi ópiátszükségletének mintegy 20 százalékát elégíti ki Tasmániában termesztett mákból. A tíz tagból álló, együtt öröklődő génklaszter a legösszetettebb valamennyi, a növényekben eddig fellelt géncsoportosulás közül. A noszkapint a XIX. század elején fedezték fel, az 1950-es évek óta alkalmazzák köhögéscsillapítóként. Igazán akkor nőtt meg iránta az érdeklődés, amikor 1998-ban kimutatták rákellenes hatását.